Az Egyesült Államok először sújtotta szankcióval Koszovót az albán nemzetiségű polgármesterek megválasztását követő heves összecsapások miatt, kizárva Pristinát egy nemzetközi hadgyakorlatból.
Koszovó többé nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, 20 ország részvételével zajló közös manőverben, amely áprilistól júniusig tart – jelentette be kedden Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete.
„Koszovó számára ez a gyakorlat véget ért” – szögezte le az amerikai misszióvezető a helyi médiának.
„A koszovói kormány intézkedései. a válság légkörét hozták létre északon” – hangsúlyozta a diplomata.
Az észak-koszovói erőszakos összecsapások akkor törtek ki, amikor a pristinai kormány rendőri beavatkozással próbálta beiktatni az újonnan megválasztott albán nemzetiségű polgármestereket.
Hovenier továbbá azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok megvonja a kis balkáni terület függetlenségének nemzetközi elismerését célzó amerikai diplomáciai támogatást.
Április 23-án négy észak-koszovói helységben tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a múlt héten – a tiltakozások dacára – hivatalosan is beiktatta a polgármestereket, ami heves összecsapásokhoz vezetett.
Hétfőn a zvečani tiltakozások során a KFOR harminc katonája is megsérült.
A NATO kedden bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, hogy szükség esetén a katonák közbe tudjanak lépni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Emmanuel Macron francia elnök szerdai sajtótájékoztatóján a koszovói hatóságokat tette felelőssé a helyzet romlásáért. Macron csütörtökön találkozik Olaf Scholz német kancellárral, valamint Aleksandar Vučić szerb és Vjosa Osmani koszovói elnökkel, hogy egyeztessen velük a kialakult helyzetről.
Eközben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő feltétel nélküli támogatásáról biztosította Szerbiát és a szerbeket.
Az USA belgrádi nagykövete egyébként már korábban közölte, hogy Pristinának következményekkel kell szembenéznie a zavargások miatt, ám azt nem részletezte, hogy konkrétan mik ezek a következmények.
Hill: Pristinának viselnie kell a következményeket, amiért nem fogadta meg az USA tanácsait
Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete (Fotó: xk.usembassy.gov)
