A Vladislav Ribnikar Általános Iskolában és a Mladenovac környékén történt tömeggyilkosságok számos fegyvertartással kapcsolatos kérdést vetettek fel.
Az a nem hivatalos becslés, mely szerint Szerbiában közel 3 millió illegális fegyver van, 2013-ban látott először napvilágot, amikor egy 2007-es nemzetközi felmérésre hivatkoztak. Akkor a becslések 2,1 és 4 millió között számot állapítottak meg, így alakult ki a 3 milliós középérték, ami a legális és illegális fegyverekre egyaránt vonatkozott.
Ezzel szemben Nebojša Stefanović korábbi belügyminiszter 2015-ben azt állította, hogy a korábbi évek fegyverlegalizációs akciói, valamint az illegális fegyverek elkobzása és átadása során szerzett adatok alapján 200 ezer és 900 ezer közöttire tehető az illegális fegyverek száma – írja a NIN.
A Belügyminisztérium ma 760 ezer legális fegyvert tart nyilván 570 ezer tulajdonosnál, ami a NIN durva becslése szerint azt jelenti, hogy Szerbiában összesen 1,1 és 1,9 millió között lehet összesen a fegyverek száma – még a legkonzervatívabb számítások szerint is ez azt mutatja, hogy az egy főre jutó fegyverek számát illetően a legfelfegyverzettebb országok közé tartozunk.
A bűnügyeknek több mint a 95 százalékát illegális fegyverrel követik el, de a hatalom csak a május 3-i és 5-i tragédiák után tett határozottabb intézkedéseket.
A Belügyminisztérium május 28-i adatai szerint addig 36.265 fegyvert adtak át a polgárok. Mile Novaković, a bűnügyi rendőrigazgatóság korábbi vezetője szerint ennél hatékonyabb lett volna, ha a fejlett országokhoz hasonlóan az állam pénzt is kínált volna a legális fegyverekért. A NIN-nek nyilatkozó szakértők szerint a mostani intézkedések kizárólag politikai célokat szolgálnak. Különösen a tervezett büntetések szigorításának a hatékonyságát vitatják, amelyek más országokban sem vezettek eredményre.
Božo Prelević ügyvéd elmondta: habár 2000 óta Szerbiában többször is szigorodott e téren a büntetőpolitika, ez idő alatt nőtt a bűncselekmények száma is.
„A bűncselekmények száma akkor fog csökkenni, ha az elkövetőket nagyobb arányban ítélik el. Ma ez az arány nem haladja meg a 40 százalékot, és a legritkábban épp az illegális fegyvertartókat ítélik el” – mondta az ügyvéd, aki szerint Szerbiában a legális fegyverek is gondot jelentenek, ugyanis az engedélyeket korrupcióval és a hatalomhoz fűződő kapcsolatok révén is meg lehet szerezni.
A törvény hiányosságai mellett a NIN által megszólaltatott szakértők arra is felhívták a figyelmet: Szerbiában nagy kultusza van a fegyvereknek, amelyek még mindig az erőt szimbolizálják, és a család, a politikai közösség vagy az állam megvédésének az eszközeként tekintenek rájuk.
