A nemzeti összetartozás emléknapja 2010. június 4-e óta létezik. A magyar Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából döntött az emléknap létrehozásáról.
Az emléknaphoz tíz évvel később emlékhely is épült. Az Összetartozás Emlékhelye a budapesti Kossuth téren látogatható, a Parlament szomszédságában.
A talajszint alá futó, 100 méter hosszú árok falaira a Magyar Királyság településneveit vésték a Trianon előtti utolsó, 1913-as adatok szerint. A gránittéglákon véletlenszerűen helyezkednek el a települések nevei. A lejtős sétány végében ég az örökláng, amelyet egy hét részre széttört gránittömb vesz körül. Ez az emlékmű legmélyebbi pontja, öt méterrel helyezkedik el az utca szintje alatt.
A magyar kormány 2018-ban határozott az emlékhely kialakításáról, a tervezésnél fontos szempont volt, hogy ne fölfelé, hanem lefelé, talajszint alá építkezzenek, így az emlékmű nem veszi el a rálátást a Parlamentre.
Az Összetartozás Emlékhelye 2020-ra készült el, a trianoni békediktátum századik évfordulójára. A koronavírus-járvány miatt csak 2020. augusztusában adták át. Állandóan nyitva tart.
Az emlékhelynél semmilyen idegen nyelven nincs tájékoztató kihelyezve. A települések nevei között a bejáratnál található QR-kód segítségével, okostelefonnal lehet keresgélni.
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)