2024-ben minden bizonnyal sor kerül a helyhatósági választásokra, amelyeket akár rendkívüli belgrádi és parlamenti választások is kísérhetnek, de hogy mikor és milyen választási szabályokkal rendezik meg ezeket, azt még nem tudni – írja a Blic.

Aleksandar Vučić szerb elnök, a Szerb Haladó Párt (SNS) volt vezetője az ellenzék választásokkal kapcsolatos kérdéseire és követeléseire azt válaszolta, Szerbiának nem lesz ideiglenes kormánya,  választások pedig lesznek, de nem csak Belgrádban, hanem talán más szinteken is. Az elnök arra szólította fel az ellenzéket, hogy közösen állítsák vissza a választási küszöböt 5 százalékra, a koalícióalkotási küszöböt pedig 7 százalékra, hiszen a legutóbbi választásokon a parlamentbe kerülés küszöbe a pártok részére mindössze 3 százalék volt, aminek helyességét többen is vitatták az elmúlt időszakban.

„Egyezzünk meg, és emeljük együtt mindannyian öt százalékra a küszöböt, a koalíciók esetében pedig hét százalékra, hogy ez egy igazi európai modell legyen” – mondta Vučić.

Az ellenzék átmeneti kormányt szeretne

„Kerekasztal tárgyalásra van szükség a kormány és az ellenzék között a népképviselőházban, hogy megegyezzünk arról, hogyan néznének ki a választások a következő 6-12 hónapban, amelyeket kötelezően egy átmeneti kormány bonyolítana le, amely lehetővé tenné a médiaszabadságot és a tisztességes választásokat” – mondja Boško Obradović, a Dveri vezetője.

Az ellenzék jó része azonban nem kíván a választásokról beszélni mindaddig, amíg a kormány az ellenzék nemrégiben megfogalmazott követeléseit nem teljesíti.

„Vannak polgárok az utcán, akiknek bizonyos követeléseik vannak, és szeretnék ha azok teljesülnének. Felszólítjuk a kormányt a követelések teljesítésére. Amíg ez nem történik meg, nincs miről beszélnünk” – mondja Nebojša Zelenović, a Moramo – Zajedno képviselőcsoport előtt.

„Ami a Néppártot illeti, a legfőbb és alapvető politikai célunk az, hogy a tiltakozás követelései, az utcán tüntető polgárok követelései teljesüljenek, a választásokról és minden másról pedig csak ez után beszélhetünk” – fejtette ki Stefan Jovanović a Néppárt álláspontját.

A Demokrata Párt is hasonló állásponton van. Miodrag Gavrilović szerint a döntés Aleksandar Vučić kezében van, az ellenzék pedig szükség esetén tudna bizonyos ajánlásokat tenni az átmeneti kormánnyal kapcsolatban.

Kinek mi felel meg

A magasabb bejutási küszöb egyértelműen a nagyobb pártoknak felel meg, így elég egyértelmű, hogy mely pártok jutnának be biztosan a parlamentbe. Ezek a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és valószínűleg a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP).

 

„Az összes többi pártnak nem tetszik a cenzus emelése, hiszen a 3 és 5 százalék közötti pártok csak koalícióbanléphetnék át az öt százalékos küszöböt” – mondja Bojan Klačar, a CESID igazgatója, azonban mint hozzátette, még ez sem csökkentené drámai mértékben a parlamenti pártok számát.