Idegeskedés, görcsök, tenyérizzadás – mind olyan jelek, amelyek a legtöbb járműtulajdonosra jellemzőek, akik éppen műszaki vizsgára viszik az autójukat, és mindez azért, mert az Építésügyi, Közlekedésügyi és Infrastrukturális Minisztérium még mindig nem tette le az asztalra a járművekről szóló törvényt, s az illetékesek emiatt kénytelenek a Motoros járművek felosztásáról és a műszaki feltételekről szóló, megannyi logikátlanságot tartalmazó szabályzatot alkalmazni.
Az említett szabályzat – ami már abban is különleges, hogy az Európai Unió országaiban nincs is ilyen dokumentum – 41. cikkelye szerint csak azokat a járműveket minősíthetik majd a vizsgáztatók közlekedésre alkalmasnak, amelyeknél a féktárcsa hullámosodása (tárcsaütésnek vagy fékdobovalitásnak nevezzük az egy keréknél egy körülfordulás alatt mért fékerő-ingadozást) nem haladja meg a 20 százalékot. Amennyiben ez a szám húsz felett lesz, akkor az autó nem mehet át a műszaki vizsgán.
Akinek jó a memóriája, és úgy gondolja, hogy ez nem új keletű, annak igaza van, ugyanis 2021-ben kellett volna életbe lépnie az említett szabály betartásának, azonban akkor az illetékes minisztérium úgy döntött, hogy két évre elhalasztja a féktárcsa hullmáosodására vonatkozó előírást. Az idő azonban gyorsan múlik, és nagyon gyorsan eltelt nem egész két év, s most itt állunk igencsak közel a július 5-höz, azonban egyelőre nagy a csend. A Közlekedésügyi Minisztérium tavaly a Sat Plus megkeresésére azt közölte, hogy az idén nyáron sem kezdik el az előírás alkalmazását, vagyis újabb halasztás történik majd, azonban a július 5. már nagyon közel van, a halasztásról semmilyen információ nem szivárgott ki, s a szabályzat ezen részét sem módosították, miközben a dokumentum más részeit többször is átírták…
De miért pont húsz százalék?
Az Európai Unió 2014-es útmutatása nem sorolja a veszélyes hiányosságok közé a féktárcsa hullámosodásából eredő fékerőkülönbséget, s ebben a dokumentumban nem szerepel százalékos megjelölés sem – ellentétben a szerbiai szabályzattal. Az ismeretink szerint az a szokás, ha a műszaki vizsgán kiderül, hogy a féktárcsa hullámosodása meghaladja az ötven százalékot, akkor azt jelzik a jármű tulajdonosának, aki minden bizonnyal majd orvosolja ezt a hibát, azonban a járművet a fékek úgynevezett ovalitása miatt nem buktatják meg a műszaki vizsgán – mondta Andrija Vujičić, a CVS vezérigazgatója. A cégnek több mint harminc műszaki vizsgát végző telephelye van országszerte. Az igazgató hozzátette, hogy az EU útmutatója, ahogy a nevéből is kiderül, nem kötelező érvényű, csak egy ajánlás, azonban egyes tagországok dönthetnek úgy, hogy szigorítanak ezen a területen.
Ha az illetékesek nem változtatják meg a határértéket, vagy nem halasztják el ismét a fékek hullámosodásának ellenőrzését, akkor a szakértők szerint nemcsak a régi, de még az újabb autók esetében is probléma lesz, s nagyon könnyen megtörténhet, hogy tíz évnél fiatalabb járművek is megbuknak majd a vizsgán.
Minden negyedik személygépkocsi és majdnem minden második haszonjármű bukna meg
Andrija Vujičić, a CVS vezérigazgatója azt is elmondta, hogy ha a tavalyi évet veszik alapul, akkor a személygépkocsik huszonöt százaléka, vagyis minden negyedik megbukna a műszaki vizsgán, mivel a járművek egynegyede húsz százaléknál magasabb értéket produkált a fékek hullámosodásának ellenőrzésekor. A használt haszonjárművek esetében ez a szám még magasabb, s majdnem eléri az ötven százalékot, vagyis minden második járművel egy héten belül meg kellene ismételni a műszaki vizsgát, aminek természetesen akkor van értelme, ha a hibát kijavították.
– A 2022-es évben elvégeztünk egy kutatást, amely során 35.000 jármű műszaki vizsgája során ellenőriztük a féktárcsa hullámosodását, s azt az eredményt kaptuk, hogy a személygépkocsik 25, a haszonjárművek 44 százaléka nem menne át a műszaki vizsgán, ha az említett szabály már érvényes lenne. Ami különösen érdekes a személyjárműveknél, hogy arra lettünk figyelmesek, hogy nemcsak az idősebb, hanem a tíz évnél fiatalabb autók is húsz százalék feletti eredményt értek el – mondta Vujičić, aki gépészmérnöki végzettséggel rendelkezik.
Ha a féktárcsa nagyon hullámos, akkor azt abból lehet érezni, hogy fékezésnél az autó elkezd dadogni, erős vibráció jelentkezik, de például 25–30 százaléknál ezt még nem lehet érezni, így a sofőr nem is tudja, hogy a féktárcsája mennyire hullámos. Ha július 5-től bevezetik a húszszázalékos határértéket, nagyon sok autótulajdonosnak plusz problémát varrnak a nyakába. A szakértők szerint a megoldás a határérték növelése lenne, vagy pedig az, ha ismét elhalasztanák a féktárcsa hullámosodásának ellenőrzését.
Mindössze 1,6 százalékos különbség a féktávnál
A Sat Plus szakfolyóirat igyekezett még részletesebben utánajárni, hogy vajon milyen problémákat okozhat a féktárcsa hullámosodása, milyen hatással van a féktávra. A teszt során egy Volkswagen Up személygépkocsit vettek alapul, amelynek a méréskor a féktárcsa hullámosodása a bal oldali keréknél 39, a jobb oldalinál pedig 46 százalékot mutatott, vagyis július 5-ől nem menne át a műszaki vizsgán. A féktáv mérései után új féktárcsákat tettek fel, amelyek hullámosodása megfelelt a gyári értéknek, vagyis mindössze három, illetve négy százalék volt, majd ismét elvégezték a féktávméréseket, ami abból állt, hogy 100 kilométer/óráról ötször fékezték az autót megállásig, s az így kialakult átlagot vették alapul.Az új féktárcsával az eredmény 45 méter és 25 centiméter volt, a régiekkel pedig 45 méter és 98 centiméter. A különbség mindössze 73 centiméter, ami persze egy fékezés során lehet nagyon jelentős. Természetesen az új féktárcsák értek el jobb eredményt, de ha azt nézzük, hogy a régi féktárcsák hullámosodása majdnem tizenötször nagyobb, mint az újaké, az átlagos féktávok között a különbség viszont csak 1,6 százalék, akkor egyértelmű, hogy azt a Volskwagen Up-ot, amelyik a régi féktárcsákkal vett részt a műszaki vizsgán, sem kellene megbuktatni a emiatt.
Nem szerelik le a kereket a műszaki vizsgán
Egyik kollégánk nemrég vitte az autóját műszaki vizsgára, ahol elmondták, hogy habár a szakemberek szerint a féktárcsa hullámosodását akkor lehet pontosan megmérni, ha leszerelik a kereket, és hozzáférnek a féktárcsához, jelenleg ezt nem csinálják a vizsgáztatók, és nincs is tervben az ilyen módon történő ellenőrzés. A műszaki vizsgát végző cégek egy készüléket helyeznek a fékpedálra, és annak segítségével mérik a hullámosodást. Kollégánk autójának esetében az első és a hátsó féktárcsák is 13 évesek voltak: a hátsó két féktárcsa tíz és tizenhárom százalékos eredményt ért el, míg az elsők hullámosodása hat-hat százalék volt.
A szakemberek szerint az a féktárcsa, amelyiknél a hullámosodás harminc százalék körül van, nem okoz olyan problémát a fékezés során, amiért az autót ki kellene zárni a közlekedésből, s arra sincs hatása, hogy a fékerő a két kerék esetében esetleg meghaladja az előírt határértéket.
Mivel még az Európai Unió útmutatójában a féktárcsa hullámosodása esetében nem szerepel a húsz százalékos határérték, így a szakemberek teljesen feleslegesnek tartják, hogy Szerbia ezen a téren, ahogy mondani szokás, nagyobb katolikus legyen a pápánál, vagyis a felnőttkorú gépparkjával olyan szabályokat kényszerítsen az autótulajdonosokra, amelyet a sokkal fiatalabb autókkal rendelkező EU-s tagországok sem kérnek.
Több személy, aki jártas az autók és a szerbiai történések világában, az érdeklődésünkre megerősítette, hogy nagy valószínűséggel ismét elhalasztják majd ennek a szabálynak a bevezetését. Ha ez így van, akkor már csak az a kérdés, hogy az illetékesek meddig várnak ezzel, és mikor teszik közzé, hogy az autótulajdonosoknak emiatt nem kell izgulniuk a műszaki vizsga előtt, hiszen van annyi minden más, ami miatt görcsbe rándult gyomorral veszik az irányt a telephely felé…
Mi az oka, ha a kormánykerék ráz fékezéskor?
Az esetek többségében a kellemetlen és veszélyes rezgéseket az angol szakirodalomban DTV rövidítéssel emlegetett (Discs Thicness Variation), vagyis a változó vastagságú féktárcsa okozza. A kellemetlen vibrálás legtöbbször nem abból adódik, ahogy azt gyakran tévesen feltételezik, hogy a féktárcsa gyárilag hibás, vagy, mert a használat során elgörbült, és ütni kezdett, hanem többnyire a vastagság változása az okozója, olvasható a Fékmester honlapján.
Úgy alakul ki a féktárcsa hullámosodása (változó vastagsága), hogy a fékrendszer hibás geometriai tényezői miatt egy idő után bizonyos területeken rendellenes kopás jön létre a fékbetéttel érintkező felületeken. A vastagsági különbségek mértékétől függően gyakorol rázó, pulzáló hatást az egész fékrendszerre, és így csalódást okoz a közelmúltban felszerelt féktárcsák tulajdonosainak, akiket a szervizekben azonnal „megnyugtatnak” azzal, hogy a tárcsa garantáltan gyári hibás.
Mik idézhetik elő ezt a jelenséget?
– A féktárcsa felszerelése előtt nem megfelelően előkészített felületek. Az esetleges rozsda vagy egyéb szennyeződés a tárcsán, illetve a kerékagyon nagyon gyakori ok.
– A megváltozott fékrendszer-geometria (kátyú, útszegély, baleset, vagy egyéb fizikai hatás) következményeként is gyakran előfordul ez a jelenség.
– A kerékagyra nem központosan felszerelt, esetleg kiegyensúlyozatlan, (centrírozatlan) vagy hibásan kiegyensúlyozott a féktárcsa.
Minden fent említett esetben előfordulhat olyan kopás, aminek következtében kialakulhat a változó vastagságú féktárcsa egy idő után.
