Előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap Montenegróban.A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 7-kor nyitottak és este 8-ig várják a mintegy 540 ezer, szavazásra jogosult állampolgárt.
Az országos választási bizottság tájékoztatása szerint 15 párt és pártszövetség verseng 81 parlamenti helyért.
Több, májusban rendezett közvéleménykutatás, köztük a Központ a Demokráciáért (CEDEM) elnevezésű podgoricai közvélemény-kutató felmérése a Milojko Spajić vezette centrista Európa Most! mozgalmat tartja a választások esélyesének. A tömörülés az előrejelzések szerint a voksok mintegy 29 százalékára számíthat. Az országot eddig kormányzó, balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) DPS az előrejelzések szerint a szavazatok 24 százalékára számíthat.
A választások egyik fő kampánytémája az európai uniós csatlakozás, valamint a gazdasági reformok.
A volt jugoszláv tagköztársaságban ez az első választás azóta, hogy Milo Đukanović , a DPS korábbi vezetője alulmaradt az áprilisban rendezett elnökválasztáson. Đukanović 32 éven át vezette az országot elnökként vagy miniszterelnökként, veresége után azonban lemondott a pártelnöki tisztségről és bejelentette, nem kívánja vezetni a DPS választási listáját sem. Đukanovićot az államfői székben Jakov Milatović, a 2022 nyarán alakult Európa Most! mozgalom jelöltje követte.
A legutóbbi, 2020. augusztus 30-án tartott parlamenti választáson elvesztette többségét a harminc éve kormányzó DPS, amely szövetségeseivel együtt csak 40 mandátumhoz jutott a 81 tagú törvényhozásban. A Zdravko Krivokapić vezetésével megalakult kormány 2022 februárjában megbukott a szerb- és oroszbarát, valamint a Nyugat-barát koalíciós partnerek ellentétei miatt, az új, Dritan Abazović által irányított Európa-barát kabinet augusztus 19-én kényszerült lemondásra, mert elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben. Ezt belpolitikai válság követte, mert Milo Đukanović államfő új kormányalakítási megbízás helyett a parlament feloszlatását javasolta, a képviselők viszont az ő leváltását kezdeményezték, s végül korlátozták az elnök jogköreit. Új kormánya azóta sincs az országnak, az Abazović vezette kabinet ügyvezetőként tevékenykedik.
