A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (Nezavisno društvo novinara Vojvodine – NDNV) kinevezte területi megbízottjait Vajdaság és Szerbia összesen 10 községében és városában. A megbízottak feladata a helyi újságírókat ért támadások és diszkrimináció regisztrálása, illetve az azokra történő reagálás lesz, tevékenységüket Szabadkán, Pancsován, Zomborban, Zentán, Inđiján, Bácspetrőcön, Topolyán, Kragujevácon, Novi Pazarban és Dimitrovgradban fejtik ki.
A kinevezést megelőzően, márciustól júniusig az Egyesület szakértői egy napos munkaműhelyeket tartottak a felsorolt településeken, amelyeken a helyi újságírókon kívül részt vettek a rendőrség, az ügyészség és bíróság, valamint a helyi önkormányzatok képviselői is.
A terepi sorozatot lezáró újvidéki munkaműhely részvevői megállapították, hogy a kisebb településeken élő újságírók és a médiában dolgozók gyakran nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a nagyobb központokban (Belgrád, Újvidék) működő kollégáik.
Veljko Milić ügyvéd, az NDNV képviselője az újságírók védelme érdekében létrehozott állandó munkacsoportban elmondta, hogy az újságírók gyakran azért nem emelnek panaszt az őket ért fenyegetések miatt, mert nem bíznak az intézményekben. Ugyanakkor arra biztatta az újságírókat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, mert az őket ért támadásoknak csak így marad nyoma, amelyek később érvként és hivatkozási alapként szolgálhatnak az újságíró egyesületek számára a belföldi hatalommal, vagy épp a nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel való tárgyalások során. Azok az újságírók, akiket bármilyen bántalmazás vagy fenyegetés ért munkájuk végzése közben, a most kinevezett területi megbízottaknak jelenthetik ezeket az eseteket, tette hozzá az ügyvéd.
Smiljana Milinkov, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar média tanszékének vezetője arról számolt be, hogy a munkaműhelyek egyik tanulsága az, hogy az újságírók, illetve az intézmények és helyi önkormányzatok képviselői, ha esetenként munkakapcsolatban is vannak, a gyakoribb eset az, hogy még soha nem találkoztak személyesen.
A célunk az volt, hogy létrejöjjenek ezek a személyes találkozások, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy az újságírók és az intézmények képviselői gyakran kölcsönös előítéleteket táplálnak egymás iránt. Azt hiszem, ezt a célt sikerült is megvalósítanunk
– összegzett Milinkov. Dinko Gruhonjić egyetemi tanár, az NDNV programigazgatója szerint a helyi médiumok munkáját az is nehezíti, hogy a közérdekű médiatartalmak támogatására kiírt helyi önkormányzati és magasabb szintű pályázatok rendszere egy „szervezett bűncselekménnyé“ alakult át.
Így aztán a költségvetési forrásokat, vagyis az adófizetők pénzét olyan médiumok kapják, amelyek kifejezetten propagandacélokat szolgálnak, és amelyek gyakran élen járnak a Szerbiai Újságírók Etikai Kódexének megsértésében
– fogalmazott Gruhonjić. A területi megbízottak beszámolói szerint nagyon kevés azoknak a médiumoknak a száma, amelyek professzionálisan végzik a munkájukat, és ezek a szerkesztőségek általában kis létszámúak, 2-3 újságíróval. Több megbízott is arról számolt be, hogy az ő városukban vagy községükben a helyi önkormányzat már a nyilvánosság teljes kizárásával végzi a munkáját. Ugyanakkor az NDNV képviselői azt is aggasztónak találják, hogy a terepi látogatások alkalmával a meghívott intézmények közül épp a helyi önkormányzatok tanúsították a legcsekélyebb érdeklődést a munkaműhelyek iránt.
A munkaműhelyek az „Újságírók védelmi hálójának erősítése és az intézmények közötti bizalom növelése Szerbia multietnikus közösségeiben” elnevezésű projektum keretein belül valósultak meg, az NDNV szervezésében, a belgrádi holland nagykövetség támogatásával, a Matra program keretein belül. A területi megbízottak augusztusban kezdik el terepi munkájukat.
