Slobodan Miloševićet egyre kevesebben tartják felelősnek Jugoszlávia bombázásáért egy új felmérés adatai szerint, amely azt is kimutatta, hogy a fiatalabb nemzedékben kevésbé van meg a NATO-val való megbékélés iránti hajlandóság, mint a középkorúak generációjában.

Az Európai Ügyekért Intézet (Institut za evropske poslove) és a Smart Plus közvélemény-kutató közös felmérésében Szerbia és a NATO kapcsolatait a megkérdezettek átlagosan 2.15-ös osztályzattal értékelték, ami enyhe emelkedést jelent a korábbi kutatási adatok eredményeihez viszonyítva. Érdekesség, hogy a 45-59 év közötti nemzedék valamivel jobb osztályzatokat ad ezen kapcsolatoknak, így azok átlaga ebben a korosztályban 2.32.

Szerbia esetleges NATO-tagságát a megkérdezettek 10.5 százaléka támogatja, míg 76 százalék ellenzi azt. A kutatók szerint nőtt azok aránya, akik nem tudnak válaszolni erre a kérdésre, így most az arányuk 13.5 százalék. A férfiak nagyobb arányban ellenzik Szerbia esetleges NATO-tagságát, míg a nők gyakrabban nem tudnak válaszolni erre a kérdésre.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a megkérdezettek szerint mi vezetett a 24 évvel ezelőtti NATO-bombázásig. Az Egyesült Államok katonai érdekei, az Egyesült Államok és a Nyugat politikai érdekei szerepelnek a leggyakoribb válaszként, ahogyan az a korábbi években is jellemző volt, azt azonban megfigyelték a kutatók, hogy a korábbi felmérésekhez viszonyítva kevesebben jelölték meg Milošević politikáját a bombázások okaként.

A megkérdezettek jelentős része szerint a bombázások következtében életüket vesztettek száma ezrekben mérhető: a 40 százalékuk szerint több mint kétezer ember vesztette életét, 30.3 százaléknyian ezt a számot ötezer felé teszik. Csak a megkérdezettek 6 százaléka (zömmel az iskolázottabbak közül) tudta megmondani, hogy a NATO-bombázások következtében 754 ember halt meg. A 45 év alattiak között elterjedtebb a nézet, hogy az 1999 tavaszán zajló támadás áldozatainak száma több mint 5 000.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek csak 18.3 százaléka fogadná el, ha a NATO bocsánatot kérne a bombázásokért – ez jóval alacsonyabb szám, mint amennyit a korábbi kutatások mutattak ki.

A megkérdezettek 56.5 százaléka szerint Szerbiának nem lenne haszna egy esetleges NATO-tagságból, 18 százalék szerint kimutatható lenne a haszon, míg a 25.5 százalék nem tud válaszolni erre a kérdésre. A 45 év alattiak, illetve a férfiak kevésbé látnának hasznot az esetleges NATO-csatlakozásban, mint a többi megkérdezett.

A NATO és Szerbia együttműködését a megkérdezettek 23.4 százaléka támogatta, 18.3 százalék nem tudja ezt megítélni. A férfiak és a képzettebbek, valamint a 45-59 éves korosztály inkább támogatnának egy ilyen együttműködést, míg a fiatalabbak jóval kevésbé nyitottak egy ilyen lehetőség iránt.

Csökkent azoknak az aránya, akik szerint eljött az ideje Szerbia és a NATO megbékélésének (27 százalék), nőtt azoké, akik ezzel az állítással nem értenek egyet (49.6 százalék) és azoké, is, akik nem tudnak ebben a kérdésben dönteni (23.4 százalék). Itt is a 45 év alattiak körében nagyobb az ellenérzés a kérdéssel kapcsolatban, tudatta az N1.