Dr. Ivana Bašić, tudományos tanácsadó és kutató szerint a május elején hazánkat ért tragédiák után a hatóságok reakciója téves és inkompetens volt. Mint mondta, az első hiba, amit a kormány elkövetett az volt, hogy nem hirdettek azonnal gyásznapot. Ugyanis, ha ekkora tragédia történik, azonban az állam úgy gondolja, hogy a tragédia miatt nem kell egy sportmérkőzést elhalasztani, és a gyásznapot is csak másnapra hirdeti ki, azzal negatív etikai üzenetet közvetít. Ebben az esetben pedig a mérkőzésre készülő sportolóknak kellett volna lemondaniuk a mérkőzést.
Ezzel azt mondod azoknak a gyerekeknek és szülőknek, akiket első kézből érintett a tragédia, sőt az egész közösségnek, hogy egy gyermek élete nem olyan értékes és fontos, nem fontos ez miatt azonnal megállnia mindennek
-tette hozzá a kutató az N1 műsorában. Mint mondta, a legtöbb embernek, felnőttnek, amikor szörnyűség történik, felelőséggel kell megkérdeznie azt, hogy milyen társadalommá váltunk.
Azzal, hogy nem hirdettünk azonnali gyásznapot, és nem halasztottuk el a kosárlabda mérkőzést, súlyos üzenetet küldtünk a társadalmunk értékhiearchiájáról
– vélte a doktornő.Az érzelmek antropológiájával foglalkozó kutató hangsúlyozta, hogy azonnal hétnapos gyászt kellett volna kihirdetni, és abban a pillanatban le kellett volna állni az iskoláknak.
Az iskolát biztonságos helynek tekintjük, azonban amikor ilyen tragédia történik, az iskola már az, hanem csak a szenvedés helye
– mondta.
Az életnek tovább kell haladnia, de a rossz üzenet az, hogy ennek gyorsan kell történnie. Időt kell adnunk magunknak arra, hogy először feldolgozzuk az érzett érzelmet, a végsőkig átéljük, és csak ezután kezdjük el az úgynevezett normalizációt
– magyarázza az orvos, aki kiemelte, hogy ma már sokkal kevesebb figyelmet fordítanak az emberek arra, hogy az érzelmeikről kommunikáljanak. Míg az európai társadalom elnyomja a félelmet és a szomorúságot, addig nálunk a harag kifejezését sokkal elfogadottabbnak tartja a közvélemény.
A médiában és a vezetőségben is ezt látjuk. Dühös reakciók, harag. Nálunk a harag érzését tévesen használják, sőt egy mértékig a hatalom jelzőjének azonosítják be. A félelmet, a szomorúságot elnyomják, minket erre tanítanak.
– mutat rá. Kiemelte, hogy megjelent már nálunk is a pozitív attitűd kikényszerítésének kultúrája is, valamint gyakran udvariasságból válaszolunk pozitívan.
Azt hiszem, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy elembertelenedett világban élünk, és ez csak egy csepp volt a vödörben, ami tele van fájdalommal és félelemmel, bizonytalanság érzésével. Szerbia nagyon traumatizált társadalom.
– hangsúlyozza az orvos. Úgy véli, hogy a tragédiák után a hatóságoknak szakértői csoportokat kellett volna létrehozniuk, amelyek megvitatják, hogyan és mit tegyenek ezután.
Ehelyett egy hamis dilemmához jutottunk, hogy pszichológusokra vagy rendőrökre van szükségünk. Ha házat épít, akkor több villanyszerelőre vagy vízvezeték-szerelőre van szüksége. Teljesen más szakmáról, két különböző joghatóságról beszélünk. Mindkettőre szükség van. Le kell ülni, hogy megállapodhassunk arról, hogyan oldjuk meg ezt az újonnan kialakuló traumatikus társadalmi helyzetet
– zárja Bašić.
