Ha összeadjuk az egy főre jutó elveszett GDP-t és az egy főre jutó elveszett vagyonalapi összegeket, akkor Szerbia minden polgára legalább 660 000 és legfeljebb 960 000 dollár közötti összeget veszített az elmúlt 30 évben – jelentette be Ivan Ostojić, világhírű gazdasági, technológiai és innovációs szakértő, valamint a McKinsey Institute korábbi partnere a Nedeljniknek.
Minden állampolgár ennyit fizet azért, amiért olyan társadalomban él, amely következetesen rossz politikai és gazdasági döntéseket hoz, emiatt óriási a visszaesés – mondja Ostojić.
A visszaesésnek számos oka volt.
„A berlini fal leomlása és az európai rendszerváltások megváltozott politikai közege, valamint értékorientáltsága olyan országokat szült, amelyek már a 2000-es évek elején csatlakozhattak az Európai Unióhoz. Ezzel szemben azok a társadalmak, amelyek nem értették vagy nem akarták megérteni a változás szelét, a periférián maradtak. Ide többek közt azok az országok tartoznak, amelyek úgy döntöttek, hogy fegyvert ragadnak a megkövült bürokratizált korrupt rendszer védelmére, de azok is, amelyek még mindig a Kelet és Nyugat közötti geostratégiai örvényben vannak” – értékelte a szakember.
Arra a kérdésre, hogy vajon hogyan alakult volna a gazdasági helyzet, ha más politikai döntések születtek volna, Ostojić több lehetséges forgatókönyvet dolgozott ki.
„Sajnos Szerbia polgárai az elmúlt több mint három évtizedben számos nyitott politikai, társadalmi és gazdasági kérdéssel éltek. Ezért természetesen felmerül a kérdés, hogy Szerbia milyen fejlettségi szinten állna ma, ha társadalma és politikai elitje egy fenntartható gazdasági rendszer felépítése mellett döntött volna, amelynek gyökerei a fejlett oktatás, egészségügy, független és hatékony igazságszolgáltatás, valamint a jogállamiság, a korrupció, a bűnözés, a szegénység és a társadalmi rétegződés elleni határozott küzdelemben gyökereztek volna” – részletezte a közgazdász.
