A belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt lövöldözést követő tíz órán belül Aleksandar Vučić szerb elnök és Veselin Milić, a belgrádi rendőrkapitányság parancsnoka is számos olyan információt közöltek a gyerekekről, amelyeket nem lett volna szabad nyilvánosságra hozniuk.

A BIRN cikkében rámutat, hogy egyiküknek sincs törvényes felhatalmazásuk folyamatban lévő nyomozásról információkat közölni.

Két órával azután, hogy a rendőrség közölte a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában megölt gyerekek számát, Veselin Milić fővárosi rendőrparancsnok a szerb kormány épületében megtartott sajtótájékoztatón a kamerák előtt jól láthatóan mutatta meg azoknak a gyerekeknek a névsorát, akiket az elkövető tervezett likvidálni, valamint közölte a kiskorú gyilkos vezeték- és keresztnevét, írja a BIRN.

Ezzel Milić lett az első állami tisztségviselő, aki május 3-án a kamerák előtt szegett meg több törvényt is: többek közt az adat és gyermekvédelmi jogszabályt, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényt.

Pár órával később Aleksandar Vučić szerb elnök a kamerák előtt a kiskorú elkövető egészségügyi dokumentumaiból olvasott fel adatokat, elmondta, hogy hány éves, melyik iskolába jár a húga, de arról is beszélt, hogy szülei mennyi pénzt keresnek.

– Ezek az információk közül egyiknek sem lett volna szabad nyilvánosságra kerülnie, azzal, hogy ez megtörtént, több törtvényt is megsértette. Emellett Vučić államfőként nem illetékes, hogy folyamatban lévő nyomozásról beszéljen, mutat rá a portál.

A hatályos törvények szerint a nyomozás részleteiről egyedül csak az illetékes ügyészség, konkrét esetben a belgrádi felső ügyészség adhatott volna tájékoztatás, ám a helyettes ügyészek akkod még az iskolában tartózkodtak és helyszíneltek.

Amint arról többször is írtunk, május harmadikán egy kiskorú fiú nyolc tanulót és az iskola biztonsági őrét gyilkolta meg, valamint megsebesített további hat diákot és egy tanárnőt. Az egyik sérült diáklány tizenkét nappal később hunyt el.

A BRIN május negyediként az ügyben illetékes belgrádi felső ügyészséghez kérdéseket intézett, hogy adtak-e és ha igen, kinek felhatalmazást, hogy a nyomozás részleteit a nyilvánosság elé tárja, időzve főképp Veselin Milićet, tekintve, hogy az államfő semmilyen körülmények között sem hozhatta volna nyilvánosságra az adatokat.

Az ügyészség elutasította a válaszadást, ezért a BIRN a következő hónap során két közérdekű adatigénylést is benyújtott, amelyben egyrészt azokat a dokumentumokat próbálta meg kikérni, amelyekkel az ügyészség felhatalmazást adott a belügyminisztérium bármely munkatársának, vagy más intézménynek, hogy a nyomozás részleteit ismertethesse, másrészt azt igyekeztek kideríteni, hogy az ügyészség indított-e eljárást az illetéktelen adatközlés miatt.

Az ügyészség azonban nem volt hajlandó a közérdekű adatigénylésre sem válaszolni, és mint írták, az újságíróknak a belügyminisztériumhoz kell fordulniuk.

A belügyminisztérium viszont nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Milićet bárki is felhatalmazta volna, hogy a nyomozásról beszéljen a nyilvánosság előtt.

Az adatvédelmi biztos május 5-én, két nappal a vitatott sajtótájékoztatókat követően azt írta a BIRN-nek írt válaszában, hogy „nem jutott arra a megállapításra, hogy fennállna annak a lehetősége, hogy bármely személy ellen is felügyelői vizsgálatot kellene kezdeményeznie”.

A biztosnak egyébként nincs illetékessége, hogy az állami tisztségviselők ellen indítson vizsgálatot, hiszen azoknak – így az államelnöknek is – mentelmi joguk van.

Veselin Milić sajtótájékoztatón mutatja be a listát – a háttérben Bratislav Gašić belügyminiszter (Fotó: N1)