A kormány képviselői az utóbbi évek során számtalanszor hangoztatták, hogy Szerbiában jobb az élet, mint valaha, hogy a fizetések most legmagasabbak, az életszínvonal pedig irigylésre méltó. Aleksandar Vučić szerb elnök és Siniša Mali pénzügyminiszter szinte minden nap ezzel bombáznak bennünket, azonban a hivatalos adatok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Szerbiában úgy tűnik, csak az árak és az államadósság nő, mindeközben pedig a bérek és a termelés csökkennek – írja a nova.rs.

Dušan Nikezić közgazdász, a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) alelnöke a Twitteren tette közzé a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) idén áprilisra vonatkozó adatait, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy a szerb gazdaság nem áll olyan jól, mint ahogyan azt a kormány mondja.

Mint kiderül, a legnagyobb, 43,1 százalékos visszaesés a költségvetési, azaz állami beruházások terén történt, de az állami támogatások összege is 31,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építési szektorban 11, az iparban 9,5, a kiskereskedelemben pedig 6,1 százalékos visszaesés tapasztalható. Mindezek mellett az átlagfizetés is csökken, hiszen míg márciusban az átlagbér 85 485 dinár volt, addig áprilisban már csak 83 812 dinárt tett ki, ráadásul a reálbércsökkenés és infláció miatt a megkeresett összegek vásárlóereje is folyamatosan csökkent az idei év során, eddig összesen 0,4 százalékkal.

Nikezić: hazánk gazdasági szempontból a szemünk láttára esik szét

A közgazdász rámutat, hogy az elmúlt 20 év legmagasabb inflációja a polgárok jövedelmének és életszínvonalának drámai csökkenéséhez vezetett, mely által a fogyasztás is visszaesett, ami az adóbevételek csökkenéséhez vezetett, ez utóbbi pedig jelentősen hozzájárult az állami támogatások csökkenéséhez, ami további negatív hatással van az ország amúgy is alacsony gazdasági aktivitására, de a hitelfelvételre is, amely csak az elmúlt hat hónapban hárommilliárd euróval nőtt.

Az államadósság is növekszik

Az Államadósság-kezelő utolsó, áprilisi jelentése szerint a szerbiai államadósság 35 230 450 311 euró. Nikezić szerint mindezért a kormány helytelen gazdaságpolitikája okolható, amely a túlzott hitelfelvételen, a pártkáderek mértéktelen alkalmazásán, és a kormányközeli cégek korrupcióján alapul.

„Próbáljanak meg egy nagy állami projektet találni, amely nem tartalmazza az összes imént felsorolt komponenst, és minden világossá válik” – mondja Nikezić.

Az elmúlt 10 évben a gazdasági növekedést tekintve Európa négy legszegényebb országa között volt Szerbia, ezért mint azt a szakember mondja, a rendszert alapjaiban kell megváltoztatni. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány további hitelfelvételt is tervez annak érdekében, hogy a valóban veszélyben lévők megkapják a segélyeket.

„Ez növeli az inflációt, ezért folytatódik a hitelfelvétel, az infláció, a visszaeső fogyasztás, a termelés csökkenése, mindez az állampolgárok életszínvonalának csökkenésének ördögi körét eredményezi” – mondta az SSP alelnöke, és rámutatott, hogy ha az annyit emlegetett „aranykorban” élnénk, nem lenne 20 százalékkal kevesebb elsős diák a középiskolákban, nem csökkent volna 23 százalékkal a végzős egyetemisták száma, és végső soron nem lennénk egymillióval kevesebben, mint 10 évvel ezelőtt.