Huszadik alkalommal ünnepeljük a Duna napját a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Az idei év jelmondata: Őrizzük meg kéknek a Dunát!
A Duna napja azért került június 29-re, mert 1994-ben ezen a napon írták alá a Duna Védelmi Egyezményt Szófiában. Az egyezmény célja az volt, hogy a Duna vízgyűjtő területén fenntarthatóvá váljon a vízhasználat és a felszín alatti vizeket érintő vízgazdálkodás, a szennyezés, mérgezés elkerülése, a vízkivétel és szennyvíztisztítás fejlesztése.
A Duna állítólagos forrása Donaueschingenben (Fotó: Wikipedia)
Az egyezményt akkor 11 folyómenti ország írta alá (Szerbia még nem volt köztük), később csatlakoztak még olyan országok is, ahol a Duna nincs közvetlenül jelen, de vízgyűjtő területnek számít.
Ma 10 ország osztozik a Dunán, ezzel a világ leginkább nemzetközi folyója, további 9 ország pedig vízgyűjtőként érintett a Dunában. Európa 81 millió lakosát kapcsolja össze kulturális és történelmi szempontból. Négy főváros folyója, Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád is büszkélkedik vele.
A Kék Duna számos remekmű ihletője volt a művészetekben, de például az Orient Express vonat is azért „alszik” máig egy napot rendszerint Budapesten, hogy az utasok élvezhessék a „Duna gyöngyszemét”.
A Duna Budapestnél (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Ifj. Johann Strauss 1866-ban fejezte be élete legsikeresebb művét, a Kék Duna keringőt, amely az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott zenekari mű, a történelem legtartósabb sikerű tánczenéjének bizonyult. Még az űrbe is eljutott; a 2001: Űrodüsszeia című film által azok is megismerték, akik sosem hallottak a Dunáról.
Magyarországnak és Szerbiának többszörösen is van oka ünnepelni a Dunát. A magyaroknak „lételemük” a Duna, mert az ország egész területe a folyó vízgyűjtőjéhez kapcsolódik, a vízkivételi helyek többsége a Dunához kötődik, Budapesten legendásan jó minőségű az ivóvíz.
Szerbia a Vaskapu erőművel büszkélkedhet, amelyet úgy épített meg annak idején Jugoszlávia, hogy az a világ legnagyobb vízerőművei között volt.
Ezen kívül Jókai egyik leghíresebb regénye, Az Arany Ember is a mai szerbiai szakaszhoz kötődik. Széchenyi itt vitte véghez a Duna szabályozásának legnagyobb tettét.
Széchenyi emléktáblája a Vaskapunál (Fotó: Szappanos Veronika)
A folyó itt éri el legkülönlegesebb méretét, mindössze 150 méter széles, viszont 90 méteres mélység van alattunk. Ráadásul a Duna legszebb várkastélya, a Galambóci vár (Golubac) is itt várja a látogatókat.
A Duna szépséges vára Galambócnál (Fotó: Szappanos Veronika)
A Duna Újvidéknél a péterváradi várral (Fotó: Szappanos Veronika)
