Ismét egymásnak estek a koszovói szerbek és az albánok, ám ezúttal leginkább az albán fél a hibás – írja az Economist.
A hetilap úgy értékeli, hogy a koszovói válságnak nincs vége, és hogy az erőszak fokozódásának veszélye ezúttal valós. A lap emlékeztet arra, hogy Gabriel Escobar és Miroslav Lajčák amerikai és európai küldöttek áttörést értek el idén tavasszal azzal, hogy megállapodtak annak a tervnek a végrehajtásáról, amely szerint Szerbia minden tekintetben államként kezelné Koszovót, cserébe pedig a koszovói szerb kisebbség valamiféle autonómiát kapna, amit még egy korábbi, 2013-as megállapodásban ígértek meg számukra.
Szerbia azonban megszegte az új megállapodást, amikor megpróbálta megakadályozni Koszovó csatlakozását az Európa Tanácshoz.
Amerika és az EU ezután arra kérte Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy ne ültessen albán polgármestereket az észak-koszovói önkormányzati intézményekbe, de ő ezt mégis megtette, megbolygatva az elmúlt 20 év status quo-ját, és a koszovói szerbeket.
Egy, az Economist számára megszólaló diplomata kételkedik abban, hogy Kurti be fogja tartani a koszovói szerbek autonómiájára vonatkozó ígéretét, a lap beszélgetőpartnere szerint a Koszovó északi részén zajló válság pedig segíthet elfedni azt a tényt, hogy Kurtinak számos ígéretét nem sikerült teljesítenie.
Az Economist emlékeztet, hogy 30 éve Amerika a koszovói albánok legnagyobb jótevőjének számított, a kapcsolatok ma már korántsem olyan felhőtlenek. Pillanatnyilag már nem csak az amerikaiak vannak Kurti ellen, de Edi Rama, a szomszédos Albánia miniszterelnöke is. Amerika és az EU megkezdte a szankciók bevezetését Koszovóval szemben, Szerbiával szemben azonban nem, mindez pedig a lap szerint azt jelzi, hogy a válságnak nincs vége, és hogy az erőszak eszkalálódásának veszélye igencsak valós – írja a Danas.
Koszovói szerbek tüntetnek Albin Kurti terrorja ellen (Fotó: Beta)
