Szerbia minden olyan évben, amikor több a csapadék a megszokottnál, küzd az áradásokkal. 2014-ben nem kevesebb mint hetven községben hirdettek rendkívüli helyzetet. A víz okozta károkat éveken át próbálták helyrehozni a helyiek, arról nem beszélve, hogy 31 halálos áldozata és 1,6 millió érintettje volt az árvizeknek. Két évvel később nem volt annyira szörnyű a helyzet, míg az idén, 2023-ban a május végi esőzések óta összesen 56 községben hirdettek rendkívüli helyzetet, 300 polgárt kellett kitelepíteni. Annyi eső esett, hogy még az egyébként szárazsággal küzdő Vajdaságban is – igaz, a szerémségi részen, de – kiöntöttek a patakok.
Az első áradások után csaknem egy hónappal csak a tényekről lehetett olvasni: a tűzoltók mentik a lakosságot, pumpálják ki a vizet, a lakosság pedig próbálja menteni a károkat. A kormány, az illetékesek pedig hallgattak.
2014-ben a 70 községből 63-ba látogatott el Aleksandar Vučić, akkor kormányfői tisztségében, erre emlékeztetett is a napokban, amikor csaknem tíz évvel később elnökként egyetlen árvízsújtotta helységet sem látogatott meg, a kormánynak viszont az orrára koppintott. Június 18-án harsányan azt mondta, nincs a kormányfőnek és a kormány tagjainak semmi keresnivalójuk ilyen helyzetben Belgrádban, hanem ki kell menni a nép közé, biztosítani kell arról, hogy támogatják őket, mellettük állnak, a Pénzügyminisztériumtól pedig azt követelte, azonnal találjon pénzt a károk enyhítésére. Hozzátette, ő is ellátogat majd néhány községbe, többre viszont most nem futja, Koszovó kérdését kell megoldania.
Június végén Koszovóban egy édesanya és ötéves fia haltak meg az áradásokban Peć községben.
A kormány tagjai közül azóta június 20-án Husein Memić idegenforgalmi miniszter látogatott el néhány helyszínre, a kormány munkacsoportot hozott létre, amely az árvíz okozta károkkal foglalkozik majd. A miniszter azt ígérte, megerősítik majd a gátakat a veszélyeztetett területeken, már pénz is van rá – hitelt vesz fel az ország.
Az év elején az ország adóssága meghaladta a 32 milliárd eurót.
