Még a munkaviszonyban lévőnek is megfordul a fejében, hogy szívesen vállalna idénymunkát, amikor olyan hirdetést olvas, mint amilyet Zoraje Tihomir tett közzé a közösségi oldalakon: a leszedett meggy kilogrammjáért 50 dinárt fizet (óránként 10 kilogramm is leszedhető), a munkaidő reggel 5-től délután háromig, négyig is eltarthat. Azt mondja, volt egy bácsi, aki mindennap 6800 dinárral távozott tőle tíz napon keresztül. Ma már nincs ilyen munkása.

Átlagosan napi 20-30 kilogrammal megelégszenek, hazavisznek 1000-2000 dinárt, és ez nekik elég, mondja Zoraje, hozzátéve, a fiatalok kisebb lelkesedéssel vetik bele magukat a munkába. Ami a munkaerőt illeti, az idén nem volt belőle hiány. Hozzáfűzi, nem teszi könnyebbé a dolgot, hogy sok olyan jelentkezik a munkára, aki szociális segélyből él, az ő esetükben a bejelentés rizikóval jár, hiszen akkor elveszítenék a jogot a segélyre, amely viszont létszükséglet náluk.

Zoraje Tihomir, a gazda

Zoraje Tihomir, a gazda

– Tavaly sokkal nehezebb volt, megérződik a korona utáni időszaknak a szele, az idén ugyanis rengetegen jelentkeztek munkára. Lehet, hogy ez annak is a következménye, hogy a gyengébb termés miatt megemeltük a kilónkénti árat a szedésnél, és az emberek talán úgy érezték, hogy megéri. Nem tudtunk annyi embert fogadni, mint ahányan jelentkeztek. Az előző két évben valóban nehéz volt, nemcsak munkásokat találni, hanem meg is tartani őket. Eljöttek egy-két napra, aztán nem jelentek meg. Nem könnyű munka, ezt azért ki szoktuk emelni, de annyiban könnyebb, hogy mi feldolgozzuk a meggyet, vagyis csuma nélkül kell szedni, vagyis gyorsabban halad a szüretelés – magyarázza a termelő. 

A kelebiai gazdánál azonban az idén elég gyenge lett a termés. A nagy fagyok kárt okoztak a gyümölcsösökben, de még így is több meggy lett a fákon, mint amennyire számított.

– Ideális körülmények között a két ültetvényen olyan tizenkét és tizenöt tonna közötti meggynek kellene lennie, az idén viszont háromtonnányival zárjuk az évet, vagyis egyötöde a termés, mint lehetne. Elfagyott, méghozzá rügyben. Tavaly így jártam a sárgabarackkal, az idén már ki is szedtem a fákat. Megfogadtam, ha még egyszer elfagy, akkor dolgozni fog a láncfűrész. De másoktól tudom, hogy például Tavankúton szépen terem a barack, vagyis megint foltokban veszett ki a fagy miatt. Minden agrotechnikát bevetettünk, tisztában vagyok vele, hogy mást nem tehettem. Jó kondícióban van a gyümölcsös, de egyik reggel mínusz nyolc volt, azt nem lehetett kivédeni. Ennyinek is örülünk most – emeli ki.

Zorajénál elégedettek az alkalmazottak, az előző években is azok voltak. 

– Nem kötöm az ebet a karóhoz, ha nagy a hőség, és látom, hogy már fáradtak a munkások, akkor nem muszáj délután három óráig dolgozniuk, inkább szétengedem a csapatot, mint hogy másnap ne jöjjenek, mert valami bajuk esik.

– Háziasszony vagyok, és azt a munkát végzem, ami éppen van. Nem nehéz a meggyszedés. Nincs most munkám, és kell a pénz. 57–60 kilogrammot sikerül leszednem egy nap, ami azt jelenti, hogy naponta 3000 dinárt viszek haza. Elégedett vagyok. Szedtem már almát, kukoricát is, mindent csinálok, amire éppen szükség van – mondja Heléna, az egyik meggyszedő.

Heléna sokszor vállal idénymunkát

Heléna sokszor vállal idénymunkát

Nemcsak családosok, fiatalok is dolgoznak a gyümölcsösben. Ki azért, mert a szülei beszélték rá, tegye hasznossá magát, mások azért, mert saját zsebpénzt szeretnének a nyárra. Ilyen Marija is.

– Azért jöttem, hogy ne kelljen anyukámtól kérni zsebpénzt, hogy sikerüljön annyit összegyűjtenem, hogy megjavítsam a telefonom, amelyet az érettségi bulin összetörtem. Első nap ötven kilogrammot szedtem le, és 2500 dinárt vittem haza, de aztán már nem ment olyan jól, így most húsz kilót szedek le egy nap. Az azt jelenti, hogy ezer dinárt keresek, de tíz nap alatt az éppen annyi, hogy futja majd belőle a telefonom javítására – meséli a fiatal lány. 

Megváltozott a klíma, ezért Zorajét arról kérdezzük, hogy a kelebiai fekete homokon, ha már elfagyott a barack, mit ültet helyette.

– Egy kicsit átálltam a kertészetre, a klíma nagyon is megváltozott, egyedül csak locsolórendszerrel lehet fenntartani egy mikroklímát, azzal lehet csak túlélni az extrém napsütést és nyarakat. Néhány éve kerti termeléssel is foglalkozom, az idén a kajszi helyett megpróbálkozunk a káposztával. 

Tihomir egyébként a szabadkai Politechnikai Középiskola szaktanára. Miért foglalkozik gazdasággal is?

– Ezt a négy hektárt egy darabban a nagytatámtól örököltem. Vásárolok hozzá apránként, nem fogom elherdálni. A kilencvenes években kukorica meg más takarmány nőtt a területen, de már abban az időben is lehetetlen volt locsolórendszer nélkül rendes termelést fenntartani. Három éve van rendes kutam és locsolórendszerem. A föld megkapja most a műtrágyát és mindent, amire szüksége van. Én nem az a típusú tanár vagyok, aki hazamegy, és várja, hogy jöjjön a fizetés. Ezért működik ez a gazdaság – meséli.

Dolgozik a meggyfejtő

Dolgozik a meggyfejtő

Zoraje a meggyet kimagozza, így annak, aki tőlük vásárol, ezzel már nem kell bajlódnia.

– Olyan vásárlóink vannak, akik évről évre visszajárnak, így ha több a termés, akkor is sikerül eladnunk. Kizártuk teljesen a viszonteladókat, s azóta vagyok boldog, amióta nem más húz hasznot az általunk elvégzett munkából.

Az egyetemi hallgatók is jelentkezhetnek idénymunkára

Egyre népszerűbbek az egyetemi hallgatók körében a nyári szünidő során végzett ideiglenes munkák. Legtöbben az órabéralapú, megbeszélés szerinti beosztásban végzett munkákat részesítik előnyben, ám a munkáltatók így is nehezen találnak megfelelő számú alkalmazottat a szezonális munkák elvégzésre. A legtöbb nyitott pozíciót vendéglátói és kereskedelmi munkakörökben ajánlják. A munkaadóknak elsősorban pincérekre, szakácsokra, pultosokra, de eladói asszisztensekre, valamint árufeltöltőkre is szükségük van, a fiatalokat viszont leginkább a fizikai munkát nem igénylő, többnyire adminisztratív pozíciók érdeklik. 

Akár szezon van, akár nem, például call centerekben mindig akad munka mind a diákok, mind a munkanélküliek számára. 60 000–120 000 dinár közötti fizetést is meg lehet keresni. Egész évben szükség van dolgozókra a butikokban, főleg Szerbia nagyobb városaiban. Az óradíj mindenhol 260 és 350 dinár között mozog, helytől függően. Bár a fizikai munkáért járó napibér 2500–3600 dinár közötti, ebben nem sokan érdekeltek. Az adminisztratív állásokért viszont 350 dinár körüli órabért ajánlanak, és ezekre jelentkeznek a legtöbben. A leggyakrabban 26 éves korig, valamint a középiskola utolsó éveiben járó diákok keresnek munkát. Manapság több lány jelentkezik könnyebb fizikai munkára, míg a férfiak inkább az irodákban ülnek.