A srebrenicai népirtás áldozatainak emlékére hivatalos nemzetközi emléknappá kell nyilvánítani július 11-ét – jelentette ki Dunja Mijatović, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa hétfőn.
Közleményében Dunja Mijatović kiemelte, „sötét fejezet Európa történelmében”, amikor 1995-ben, a délszláv háború során 8372 bosnyákot, főként férfiakat és fiatal fiúkat öltek meg Srebenicában.
Srebrenicában népirtást követtek el, ami nem vélemény kérdése, hanem nemzetközi bíróságok által jogilag megalapozott történelmi tény
– fogalmazott. Véleménye szerint az, hogy sokan tagadják a népirtás tényét, sérti az áldozatok emlékét, és komoly veszélyt jelent az igazságosságra és a békére az egész régióban. A srebrenicai népirtás tagadásának kultúráját fel kell számolni – jelentette ki.
A népirtás tagadásáért elsősorban a régió politikai vezetőit terheli felelősség, akiknek az áldozatok iránti együttérzés és a megbékélés előmozdításán kellene munkálkodniuk – hangsúlyozta.
A srebrenicai népirtás tagadásával szemben ideje, hogy a nemzetközi közösség is felemelje a szavát, és emléknap létrehozásával mutatná meg, hogy az igazság oldalán áll, és szolidaritást vállal az áldozatok túlélőivel és családjaival
– tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa. A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
