A trollok két esetben büntethetők: ha a céltáblájuk feljelentést tesz ellenük vagy ha az ügyészség hivatalból eljárást indít ellenük. Az emberjogi jogászok bizottságának a szakértői szerint az interneten ilyen esetben a leggyakrabban sértegetésről, a biztonság veszélyeztetéséről és zaklatásról van szó.
„Adott esetben szóba kerülhet a munkafegyelem megsértése is, amennyiben a troll pártcélokra használja az állami forrásokat. A mi kutatásunk szerint nem az a legnagyobb gond, hogy az emberek nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen jogsérelmet szenvedtek el a közösségi hálón – ennél nagyobb probléma az, hogy az elkövetők azt érzik: védettek és soha semmilyen következménye nem lesz annak, amit tettek. Az ügyészség hozzáférhet az IP címekhez, hogy megtudja, kik rejtőzködnek az álnevek mögött, rajtuk van a felelősség, hogy eljárást kezdeményezzenek” – nyilatkozta az N1-nek Dragiša Ćalić jogi tanácsadó. A trollok nagyobb része egyébként a közszférában dolgozik.
Miután a múlt héten nyilvánosságra került a Szerb Haladó Párt belső archívumának 14 ezer nevet tartalmazó „Troll-listája“ (azok névsora, akik álprofilok alatt megrendelt híreket terjesztenek), a párt egy „Én is troll vagyok” kampánnyal válaszolt, amelyben magas állami és párttisztséget betöltő személyek, sőt Aleksandrar Vučić államfő is részt vett.
Illusztráció: Pixabay
