Az Európai Unió Tanácsának pénteki következtetései szerint Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány áll fenn „a nagyon erős árnyomások”, valamint „a külső és kormányzati finanszírozási igények miatt”. Magyarul magas az infláció és túl sokat költekezik a kormány ahhoz képest, hogy mennyi bevétele van.
A tagállami pénzügyminiszterek a problémák miatt úgy látják, hogy „sürgős szakpolitikai intézkedésekre” van szükség. A miniszterek kiemelték, hogy az uniós pénzek segítenének, de előbb a magyar kormánynak teljesítenie kellene a zömük kifizetéséhez szükséges feltételeket. (A 2021-től megnyíló források kifizetésének jelentős részét befagyasztották-emlékeztet a Telex.)
A helyreállítási és más alapok „időben történő folyósítása – a beruházásokhoz és reformokhoz kapcsolódó elfogadott mérföldkövek és célok teljesítését követően – hozzájárulna ahhoz, hogy csökkenjen az egyensúlyhiány romlásának a kockázata”.
A miniszteri következtetések szerint számos másik tagállamban is egyensúlyhiány van, de várhatóan jövőre többnél enyhülnek a gondok. Magyarországon kívül Romániában szeretnének még gyors beavatkozást, mert ott „a kockázatok lefelé mutatnak”.
A tagállami miniszterek szerint az EU gazdasága továbbra is ellenálló az orosz invázió miatt kihívásokkal teli környezetben. Szerintük az uniós szakpolitikák sok területen „kulcsfontosságú szerepet játszanak a szilárd beruházási teljesítmény és a strukturális reformok terén tett előrelépés támogatásában”, és továbbra is szorosan össze kell hangolni az EU gazdaságpolitikáját. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy hiába kedvezőek a kilátások a legtöbb tagállamban, némelyik jelentős kihívásokkal szembesül, például a nagy inflációs különbségek alááshatják a költség-versenyképességet ott, ahol magas a mutató.
A tagállamok arra is felszólítanak, hogy adott esetben meg kell indítani a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárásokat is, de nyugtázzák, hogy a jelenlegi körülmények között az Európai Bizottság nem tartotta helyénvalónak az ilyen procedúrákat.
Az eljárást 2011-ben vezették be, hogy kezeljék a bizonyos szempontból gazdaságilag „kilógó” tagállamok problémáit, mielőtt uniós szintű gondokat okoznának. Ilyen, ha például olyan ingatlanbuborékok alakulnának ki valahol, mint amilyenek a 2008-as gazdasági válságkor pukkantak ki.
A felülvizsgálat magyar politikai következetlenségre panaszkodott. Az Európai Bizottság évente készít részletes felülvizsgálatot az egyensúlytalanságokkal küzdő uniós országokról, ezeket idén májusban adta ki. A tagállamok szerint a dokumentumok „magas színvonalú, átfogó elemzést adnak minden egyes vizsgált tagállam helyzetéről”.
A Magyarországról szóló jelentés szerint magas az infláció, és ha ez hosszabb ideig így marad, aláássa a versenyképességet;
- a gazdaság aránylag sok energiát fogyaszt, ami a magas energiaárakkal együtt rontja a fizetési mérleget;
magas a költségvetés hiánya, amit csak részben magyaráznak a koronavírus-járványra és az energiaválságra adott válaszlépések; - hiába lett kisebb az államadósság a gazdasági teljesítményhez képest, a megugrott kamatköltségek miatt sokat kell a szolgálatára költeni;
- a házak öt év alatt duplájukra drágultak, és hiába állt meg a növekedés 2022-ben, az infláció mellett nem várható nagyobb áresés.
A jelentés szerint „politikai következetlenségek növelték az azonosított sérülékenységeket”.A helyreállítási alap elköltéséről szóló tervben vállalt strukturális reformok várhatóan segítenének.
