A kopaszodás a férfiak többségét roppant kellemetlenül érinti, hiszen kevesen szeretnék utánozni e téren Vin Dieselt vagy Bruce Willist, ha egy mód van rá, inkább a hajuk megtartását választanák.

A modern tudomány szerencsére megtalálta a megoldást: hajbeültetés előtte-utána fotók ezrei bizonyítják, hogy ez a módszer működik és nagyon is hatásos. Viszont megvannak a maga korlátai.

Idegen haj beültetéshez? Miért jó ez?

A hajbeültetés során a tarkótájékról szedik ki azokat a graftokat, amiket utána behelyeznek a kopaszodó területekre. Csakhogy akadnak olyan férfiak, akiknél a hajvesztés nagyon kiterjedt, vagy a donorrész túl gyenge, emiatt nem lehet kiszedni elegendő hajhagymát.

Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy vajon be lehetne-e ültetni mások haját az érintett területekre? Hiszen ma már a szervátültetés is lehetséges, ez pedig csak haj… ám a válasz az, hogy sajnos nem. Ennek több oka is van, vegyük szépen sorra.

Mi a legfőbb gond az idegen hajszálakkal?

A szervátültetés jó példa arra, hogy megértsük, miért nem működik a dolog a haj esetében. Tegyük fel, hogy egy súlyos vesebetegséggel élő embernek új vesére van szüksége. Már eleve az is problémás, hogy rendelkezésre álljon egy olyan donorszerv, amelynek a szükséges tulajdonságai megegyezőek a páciensével. Erre akár éveket is kell várni.

Ha megvan az új vese, akkor a beteg immunrendszerét már hetekkel a műtét előtt drasztikusan legyengítik, hogy ne támadja meg a beültetett szervet. A beavatkozás után pedig még hetekig kell szupergyenge immunrendszerrel élnie (ami nagyon veszélyes, hiszen egy apró fertőzés is végzetes lehet), és ezalatt kiderül, hogy a szervezete egyáltalán befogadja-e az új vesét, amit sajnos így sem lehet garantálni.

Itt csupán egyetlen szervről van szó, de a hajbeültetés során körülbelül 1500 idegen hajhagymát kellene a testnek befogadnia. Viszont lehetetlen megértetni a szervezettel, hogy ez nem támadás, ne betolakodóként kezelje a graftokat, így az idegen hajhagymák beültetése nem járna sikerrel.

Megjelenésbeli különbségek

A fentieken kívül azt se feledjük, hogy mindenkinek a haja más. Nincs két olyan ember, akinek a hajszálai teljesen azonos színűek, vastagságúak, göndörségűek lennének. Tehát ha lehetséges is lenne az idegen forrásból származó hajhagymák beültetése, akkor sem lenne természetes hatású a végeredmény, hiszen jól látszanának a különbségek.

Ellenben a saját graftok átültetése után pár hónappal már senki, még egy fodrász sem tudja megmondani, hogy mely szálak voltak ott eredetileg és melyek lettek áthelyezve. Ezt idegen hajból lehetetlen lenne így megoldani.

Jó hír, hogy a tudósok már kísérleteznek a hajklónozással, ami azoknak a férfiaknak is megoldást kínálhat, akiknél jelenleg nem lehet megoldani a hajbeültetést, mert nem megfelelő a donorterület. Ám sajnos erre a technológiára még várni kell, ugyanis az első eredményeket csak 2028-ra ígérik. Vagyis még minimum 10 év, mire szélesebb körben is hozzáférhető lesz.