Szerbia megint az egyetlen olyan európai uniós tagjelölt ország maradt a Nyugat Balkánon, amely nem hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióéval, ezúttal egy Líbiával kapcsolatos döntés tekintetében.
Amint azt Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán közölte, az Európai Unió tanácsa július 10-én fogadott el határozatot a líbiai helyzettel összefüggésben, amelyben többek között az szerepel, hogy a Líbiába utazó, vagy onnan induló, harmadik országok zászlaja alatt közlekedő hajóknak tilos fegyvereket és azzal kapcsolatos felszerelést szállítani.
Az EU tanácsának döntésével minden uniós tagjelölt nyugat-balkáni ország – Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia és Bosznia – összehangolta külpolitikáját. Azok biztosították, hogy nemzeti politikájuk összhangban lesz az említett döntéssel, az EU pedig ezt tudomásul vette és üdvözölte, áll a közleményben.
Szerbia az egyetlen ország a Nyugat Balkánon, amely ezúttal sem hangolta össze külpolitikáját az EU-val, mint ahogyan nem tette meg az Európai Unió előző 18 szankciós intézkedésével kapcsolatosan sem, amelyet az Ukrajna elleni agresszió miatt vezettek be 2022-ben és 2023-ban, illetve a tanácsnak azzal a hét döntésével sem, amely az Iránnal szembeni szankciókra vonatkozik.
Szerbia nem hangolta össze szankciós politikáját a Szíria ellen áprilisban bevezetett büntetőintézkedésekkel kapcsolatban sem, mint ahogyan ugyanezt elmulasztotta a februárban és márciusban az EU által Fehéroroszország elleni szankciók esetében is, amit az emberi jogok megsértése és az Ukrajna elleni agresszióban való részvétel miatt vezettek be.
Belgrád a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos 2022 júliusi illetve 2023 februári döntésekkel kapcsolatosan sem hangolta össze külpolitikáját és a 2022 februárjában Mali ellen bevezetett szankciókhoz sem csatlakozott.
