A szerbiai polgárok 55 százaléka gondolja úgy, hogy a két májusi tömeggyilkosság esetében csődöt mondott a rendszer.
A lakosok harminc százaléka szerint az intézmények nem vállaltak felelősséget a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában és Mladenovac környékén meggyilkolt 19 személyért, akik közül a legtöbben még gyerekek, vagy fiatalok voltak, derült ki a Stat ügynökség felméréséből.
Arra a kérdésre, hogy két tömeggyilkosságot követően aggódnak-e gyerekeik, vagy családjaik biztonságáért, a polgárok 40 százaléka felelt nemmel, míg 39 százalékuk igennel válaszolt, legfőképp a belgrádiak.
Azt, hogy az elkövetkező év során rendkívüli választásokat írjanak ki, a megkérdezettek 52 százaléka támogatja, 25 százalékának nincs ezzel kapcsolatos álláspontja és csak kevesebb mint a polgárok negyede ellenzi az idő előtti választások kiírását.
Arra a kérdésre, hogy „melyik politikai pártot támogatja jobban a többinél” a válaszadók 37,8 százaléka a Szerb Haladó Pártot jelölte meg, 9,6 százalék a Szabadság és Igazságosság Pártot, 8 százalék pedig a Szerbiai Szocialista Pártot.
A Zajedno pártra a megkérdezettek 6 százaléka szavazna, míg a Szerbia Központ (SRCE) mozgalom 4,7 százalékos támogatást élvez. A választási küszöböt emellett a Zöld-Baloldali Front (3,7 százalék) és a Szerbiai Új Demokrata Párt (3,6 százalék) lépné át.
A koalíciók tekintetében a polgárok 44 százaléka szavazna a Szerb Haladó Párt körüli koalícióra, a „Szerbia az erőszak ellen” elnevezésű tiltakozásokat szervező pártok koalícióját a polgárok 41 százaléka karikázná be, míg az úgynevezett „államalkotó ellenzék” koalíciójára 10 százalék szavazna.
A megkérdezettek 48 százaléka támogatja az erőszakellenes tüntetéseket, 40 százalék ellenzi, 13 százalékának pedig nincs ezzel kapcsolatos álláspontja.
Szerbia Európai Uniós tagságát a polgárok 43 százaléka támogatja, 40 százalék ellenzi, 17 százaléknak pedig nincs konkrét álláspontja.
A megkérdezettek 48 százaléka szerint Szerbia rossz irányba megy és csak 36 százalék véli azt, hogy az ország dolgai jó irányba haladnak.
Az életminőségre vonatkozó kérdésre 40 százalék felelte azt, hogy az változatlan, 16 százalék szerint javult, 41 százalék szerint pedig rosszabbul élünk mint egy éve.
A felmérést július 21. és 24. között végezték telefonos megkeresés útján, több mint 1500 polgár megkérdezésével.
Megemlékezés a tömeggyilkosságok áldozatairól (Fotó: 021.rs)

