Tudósok tették közzé, hogy sikeresen újraélesztettek olyan férgeket, amelyek 46 000 évig voltak befagyva a szibériai permafrosztba. Az újraélesztés olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a férgek, immár kiolvadva, szaporodni is képesek voltak, amivel egy teljesen új fajt hoztak vissza a halálból, mivel ezek az élőlények egyedülállóak, hiszen őseik már régen kihaltak, vagy más fajjá fejlődtek.
A szóban forgó, féltucatnyi élőlény, egyfajta fonálféreg utoljára a neandervölgyiek és a gyapjas mamutok idején volt aktív. Az elmúlt évezredeket úgy élték túl fagyott állapotban, hogy a kriptobiózisnak nevezett, afféle felfüggesztett életmód állapotába kerültek, tette közzé a ZME Science.

A fonálférgek azon mikroszkopikus állatok csoportjába tartoznak, amelyek képesek ellenállni a szélsőséges körülményeknek, beleértve a fagyasztást vagy a víz- és oxigénhiányt. A kriptobiózis során leáll az anyagcseréjük, nem szaporodnak, nem fejlődnek majd a körülmények javulásával újraéledhetnek.

A fonálférgeket a kelet-oroszországi Kolyma folyó közelében, mintegy 130 láb mélyen a föld alá temetve találták meg a permafrosztban. Az életre keltésükhöz a kutatók a fagyott férgeket tápoldattal teli Petri-csészékbe helyezték, és több héten át 21 Celsius-fokon tartották őket. Néhány fonálféreg felébredt, és még szaporodni is kezdett. A kutatók azt is megállapították, hogy a fonálférgek utódai egy trehalóz nevű cukrot használtak a stresszhatások, például a kiszáradás elleni védelemre.

A genetikai vizsgálatok, beleértve a genomszekvenálást és a filogenetikai elemzést, azt mutatják, hogy a fonálférgek egy újonnan azonosított és potenciálisan kihalt fajhoz tartoznak, amely a gyűrűsférgek Panagrolaimidae családjába tartozik. A kutatók a felfedezésük helyszínéül szolgáló folyó tiszteletére a fonálférgeket Panagrolaimus kolymaensisnek nevezték el.

Már több tucatnyi új generációja létezik ezeknek a férgeknek, amelyek képesek aszexuálisan szaporodni, lényegében klónozva magukat. A tudósok most ennek az ősi fajnak a modern populációit szeretnék megtalálni, ha még léteznek. A Panagrolaimus kolymaensis és leszármazottainak összehasonlítása, amelyek 100 000 generáción át fejlődhettek, a biológia szent grálja lenne.

  A Caenorohabditis elegans mikroszkóp alatt (Forrás: Understanding Animal Research)