Újrahasznosítható nyersanyag felvásárlása, kölcsön formájában céges számláról kivett pénz, re-export – ezek azok az esetek, amikor a leggyakrabban merül fel a pénzmosás gyanúja. A Pénzmosás Elleni Igazgatóság 2022-re vonatkozó jelentésében ezúttal nem szerepelt az építési szektor és a kriptovaluta, melyek a korábbi években jellemző területei voltak az illegálisan szerzett pénzek legálissá tételének.
Az igazgatóság ismertette azt az vámcsalási esetet is, amikor egy személy visszaélt vállalatok pecsétjeivel és eltitkolta az áru valós származási helyét, amivel 6,5 millió eurós kárt okozott a köztársasági költségvetésnek – ez a példa emlékeztet a C&A esetére, amely Szerbiában emiatt ment csődbe.
A gyanús tranzakciók leggyakrabban jogi személyek számlájáról történő „szimulált készpénzkivétel”-re vonatkoznak, amivel az elkövetők a tényleges, adóköteles jövedelmüket akarják eltitkolni. A tapasztalatok szerint gyakran az irreálisan magas bérek jogi személyek számlájáról történő kifizetésével vagy a magánszámla üzleti célú felhasználásával is ezt szeretnék elérni az elkövetők.
Feltűnő, hogy egyes jogi személyek pénzforgalmában gyakran szerepelnek kölcsönök is, ami ugyancsak azt a gyanút kelti, hogy a jogi személy tevékenységének egy jelentős részét az ún. szürke zónában végzi. Nem ritka az sem, hogy külföldi állampolgárok és vállalatok külföldiek által alapított hazai jogi személyeknek nyitnak számlát, amelyeket rendszerint re-exportra használnak.
