A kunáról az euróra való áttérés és az infláció is hozzájárult ahhoz, hogy a horvátországi szállások árai emelkedjenek, azonban egyre több szállásadó kénytelen engedni 10-15 százalékot az eredeti árból, ugyanis úgy tűnik, hogy a magas ár miatt megnőtt azoknak a száma, akik Horvátország helyett Albániát, Bulgáriát és Görögországot választották.

Ez derül ki a Večernji list cikkéből, amelyben a biogradi szállásadóknak az év elején meg sem fordult a fejükben, hogy főidényben két személynek egy hétre háromszáz euróért nem sikerül majd állandóan telt házat biztosítaniuk, s júliusban és augusztusban kénytelenek lesznek árengedménnyel hozzájuk csalogatni a vendégeket. Vodicén 290, Crikvenicán 430, Malinskán 450, egy trogiri szállodában pedig 580 euróba kerül két személynek egy hétre a szállás, azzal, hogy a hotelben az ár a reggelit is tartalmazza.

Több helyen is lehet árengedménnyel találkozni, de ez várható volt, mivel sokan abban a tévhitben éltek, hogy a nyaralni vágyók száma tovább fog nőni függetlenül az áraktól. Most már látszik, hogy ezek az elvárások nem voltak reálisak. Korábban az emberek ki voltak éhezve az utazásra, a tengerre, és Horvátországnak a kezére játszott, hogy a koronavírusjárvány miatt egyes helyszíneket, különösen azok, amelyek kizárólag csak repülővel voltak elérhetők, nem lehetett meglátogatni. Az idén merőben más a helyzet: energetikai válság, infláció, háború Európában… és az emberek kétszer is meggondolják, hogy mire költik a pénzüket és azt is, hogy mennyit szánnak rá – mondta Nedo Pinezić. Az idegenforgalmi tanácsadó szerint a szállásadók amint észreveszik, hogy csökken az érdeklődés és a kereslet, az árat automatikusan csökkentik öt-tíz százalékkal, s így tesznek azok is, akiknek nem állnak a rendelkezésre ezek a digitális eszközök nyújtotta lehetőségek.

Crikvenicán Lukšićék azok közé tartoznak, akik nem emeltek árat, ennek ellenére nekik is akciókkal kell a potenciális utazókat magukhoz csábítani.

– Hat évvel ezelőtt 160-170 eurót kértünk egy éjszakáért két személyre, ami később 200-220 euróra emelkedett, s úgy gondoltuk, hogy nem kell tovább drágítanunk. Az idény jól kezdődött, a május kiváló volt, talán a legjobb, amióta ezzel foglalkozunk. Júniusban már kevesebb volt a foglalás, júliusra pedig le kellett engednünk az árat 10-15 százalékkal. Ez viszont azonnal meghozta az eredményt, s most a foglalások száma meghaladta a tavalyit, viszont anyagilag gyengébb – mondták Lukšićék, akik hozzátették, az olaszok már évek óta nem jönnek, kevés a német vendég is, és az osztrákokkal is hasonló a helyzet.

Ha nem jöttek volna a magyarok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek, Crikvenica a hetedik hónapban félig üres lett volna – mondta Ervin Lukšić.

– Ha jól tudom, a crikvenicai és környékbeli szállások árainak emelkedése a legtöbb esetben nem haladta meg a tizenöt százalékot, azonban a vendégek abból indulnak ki, hogy nálunk olcsóbb kell lennie mindennek, mint az ő országukban. Az euró bevezetése és az infláció azonban megtették a magukét, s a turistáknak ezt meg kell szokniuk. Nemrég Olaszországban voltunk, a Garda-tónál (Lago di Garda) egy éjszaka reggelivel két személyre 140 euróba került, vagyis ami a szállásárakat illeti, Horvátországban nem szálltak el – mondták a crikvenicai szállásadók, akik arról is beszámoltak, hogy egy ismerősük hetven euróért ad ki apartmant, azonban szó szerint sokkot kapott, amikor látta, hogy az ügynökség oldalán az ő szállása mellett 140 eurós ár szerepel.

A szállásadók inkább a vendéglátósokat hibáztatják az elmaradt turistaözön miatt, ugyanis többségük három hónap alatt szeretné megkeresni az egész évre elegendő bevételt.

– Ezzel a gondolkodásmóddal nehéz lesz előrelépni. Jelenleg Isztrián sikerül megoldani azt, hogy a vendéglátósok egész évben dolgozzanak. Mi nemrég nagyon korrekt áron ebédeltünk ott, s láttuk, hogy az embereken nincs az a nyomás, hogy pár hónap alatt kell begyűjteni az egész évre tervezett összeget. Jelenleg azonban a vendégeknek nincs okuk arra, hogy télen is Horvátországba jöjjenek, ugyanis a szállodák és az éttermek többsége zárva tart.