Aleksandar Vučić államfő, Ana Brnabić miniszterelnök és Siniša Mali miniszter nap mint nap arról beszél, hogy Szerbiában nőnek a fizetések – írja a 021.rs.
A májusi az átlagbér 85 200 dinár volt, míg a minimálbért 42 000 dinárra emelték. Az első érvük annak bemutatására, hogy Szerbia fejlődik az, hogy az átlagfizetés meghaladta a 700 eurót, ami tíz éve, a haladók hatalomra kerülésekor alig érte el a 375 eurót.
Viszont ha egy szerbiai polgár Montenegróba, Bosznia-Hercegovinába vagy Horvátországba megy nyaralni, és vesz egy liter szerb étolajat az ottani szupermarketekben, rögtön feltűnik, hogy míg ugyanaz a kiszerelés Szerbiában körülbelül 190 dinár, azaz 1,63 euró, addig ugyanaz a szomszédos országokban 1,05 és 1,10 euró közötti összegbe kerül.
A dolog lényege a dinár árfolyamában van. A Szerb Nemzeti Bank kitartóan 117,5 dináron tartja az eurót. Ha azonban elosztjuk az olaj szerbiai árát annak külföldi árával, azt kapjuk, hogy egy euró akár 180 dinárt is érhet. Így a jócskán túlértékelt dinárt tekintve nem is olyan sok a 700 eurós átlagfizetés. Ha ugyanis a gazdasági paramétereinket euróban, piaci árfolyamon mutatjuk be, akkor ez a 700 euró 470 euró körüli összegre zsugorodik, így az emelkedés nem is olyan jelentős a tíz évvel ezelőtti 375 euróhoz képest.
A bérek növekedése is jóval lassabb, ugyanis a szerbiai fogyasztási szint alacsonyabb, mint ahogyan azt az állami tisztviselők hangsúlyozzák. Az UNICEF adatai szerint 2011-ben a szerbiai átlagpolgár fogyasztása az átlagos európai fogyasztás 44 százalékát tette ki, ami Romániában ekkor 48 százalék volt. Egy teljes évtized elteltével ez az arány Szerbiában csupán 49 százalékra növekedett, míg Romániában 73 százalékra ugrott.
Egyre szembetűnőbb a lakosság rétegeződése is. Az élelmiszer- és energiaárak meredek emelkedése után Szerbiában az abszolút szegénységben élők, vagyis a havi 12 695 dinár alatti jövedelműek aránya 10,3 százalék, azaz körülbelül 700 ezer ember, míg a lakosság 27 százalékát az abszolút szegénység kockázata veszélyezteti, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek nem tudják kielégíteni minimális egzisztenciális szükségleteiket. Összességében közel 2,6 millió embert veszélyeztet a teljes lecsúszás és a társadalmi kirekesztettség, ezzel Szerbia az egyik legszegényebb ország a kontinensen.
Míg néhány évvel ezelőttig nyolc és kilenc százalék között mozgott a gyermekszegénység Szerbiában, jelenleg már a 14 év alatti gyermekek 13,5 százaléka minősül szegénynek. Az UNICEF kutatása szerint Szerbiában a legfiatalabbak közül körülbelül 123 ezren élnek teljes szegénységben, 28 ezerrel többen, mint korábban.
Illusztráció: Pixabay
