A kanadai Ben Loewith tejtermelő jövő tavasszal születendő borjai lesznek a világon az elsők, amelyek egy konkrét környezetvédelmi céllal lettek tenyésztve, mégpedig azzal, hogy kevesebb metángázt bocsájtsanak ki magukból.

Loewith júniusban kezdte mesterségesen megtermékenyíteni a 107 darab tehenét és üszőjét azzal az újonnan piacra kerülő bikaspermával, amely alacsony metántartalmú genetikai tulajdonsággal rendelkezik – írja a Reuters alapján az Index.hu.

A tudósok és a szarvasmarhaipar szakértői szerint a kevesebb metánt kibocsátó szarvasmarhák tenyésztésére szolgáló, kereskedelmi forgalomban kapható genetika megjelenése segíthet az üvegházhatást okozó metángáz egyik legnagyobb forrásának csökkentésében.

A Semex, a csökkentett metánt tartalmazó genetikát értékesítő vállalat szerint az új tenyésztési módszer évente 1,5 százalékkal, 2050-re pedig akár 20-30 százalékkal is csökkentheti a kanadai tejelőállomány metánkibocsátását.

A szakértők szerint, ha széles körben alkalmazzák, az alacsony metánszintű tenyésztés „mélyreható hatással” lehet a szarvasmarhák kibocsátására világszerte. A tejipari vállalatok képviselői azonban attól tartanak, hogy emésztési problémákhoz vezethet a szarvasmarháknál.

Az alacsony metánszintű tenyészanyag a Semex és a kanadai Lactanet ügynökség közötti együttműködés eredménye, és kanadai tudósok kutatásain alapul. A Guelphi Egyetem és az Albertai Egyetem tudósai hét éven át kutatták, hogy mennyi metángázt lélegeznek ki a tejelő szarvasmarhák.

A kanadai állomány metánkibocsátása napi 250 és 750 gramm között mozog, így az alacsony metánszintű tenyészanyag használatával egyre alacsonyabb kibocsátást lehetne biztosítani az egymást követő generációk számára.