A nigeri puccs azért is fontos, mert az országnak jelentős urántartaléka van. Trump vádlott úgy fenyegetőzik, mint egy maffiafőnök. A brazíliai Amazon-csúcstalálkozón nem mentették meg az őserdőt. Az orosz agresszióról Szaúd-Arábiában tanácskoztak. – Átlapoztuk a világsajtót Bécstől Pekingig és  Stockholmtól Sanghajig.

Nemzetközi konzultáció Dzsidában

A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap így ír erről:

„Zárónyilatkozat nélkül ért véget a hétvégén a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott Ukrajnáról szóló nagyszabású konferencia, amelynek negyven résztvevője volt. A konferencia bármi más eredménye meglepetés lett volna, tekintettel a különböző tárgyalófelekre, az USA-tól az európaiakon át az ukrajnai háborúban »semlegesnek« nyilvánított államokig, mint például India. A házigazda, Mohammed bin Szalman koronaherceg számára a legnagyobb siker máshol volt: Kína részvételében, amely távol maradt a június végi koppenhágai hasonló találkozótól.”

A pekingi Huanqiu Shibao című állami napilap Szaúd-Arábia közvetítő szerepét dicséri, nem pedig a nyugati országok részvételét:

„Éberség lenne helyénvaló annak biztosítására, hogy a csúcstalálkozót a Nyugat ne Oroszország teljes elszigetelésére használja fel. Hiányosság volt azonban, hogy Oroszországot nem hívták meg a dzsiddai találkozóra. Kína jelenléte pedig pont azért volt figyelemre méltó. Ez egyrészt bemutatta Peking és Rijád rendkívüli kapcsolatát, valamint Kína szoros kapcsolatát a globális déli országokkal. Másrészt Kína meghívása erre a találkozóra az ukrajnai válsággal kapcsolatos semleges és tárgyilagos álláspontjának elismerését fejezte ki. De pusztán a részvétel nem jelenti azt, hogy a kínai vezetés a csúcstalálkozón hozott minden döntéssel egyetért.”

A moszkvai Nyezaviszímaja Gazeta című ellenzéki napilap ezt jegyzi meg a találkozóról:

„Az ukrán-orosz konfliktusban valamilyen módon érintett összes nagyobb állam képviseltette magát Dziddában. Köztük volt Törökország – a gabona-megállapodás kulcsfontosságú résztvevője, valamint a Moszkva és Kijev közötti közvetítői szerep jelöltje. Oroszország kivételével minden BRICS-ország – Kína, India, Brazília, Dél-Afrika – és természetesen Ukrajna összes nyugati szövetségese is képviseltette magát. A tárgyalási forma tehát életképesnek bizonyult.”

A nemzetközi Ukrajna-konferencia hátterében a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap a szaúd-arábiai királyi család ambícióira hívja fel a figyelmet:

„Rijád nem csupán pusztán presztízscélokból törekszik nemzetközi elismerésre. Bin Szalman koronaherceg diplomáciai offenzívája során elsősorban országa biztonságával és jövőjével foglalkozik. Ő már régen rájött, hogy már nem csak az amerikaiakra támaszkodhat, ezért a világ minden tájáról keres partnereket. Bin Szalman ugyanakkor hatalmas összegeket fektet be gazdasága átalakításába, amelynek végre el kellene válnia az olajtól.”

A stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap így kommentálja az ukrajnai ortodox egyház helyzetét, amely megváltozott az orosz invázió következtében:

„A moszkvai patriarchátussal való szakítás nemcsak teológiai válást jelent, hanem éket is vert Ukrajna és az orosz államhatalom közé. Amikor Oroszország agressziós háborúba kezdett, azt Kirill pátriárka egy eltúlzott vallási indoklással magyarázta. Putyin is a vallásra hivatkozik háborúja igazolására. A független ortodox egyház megalakulásával Ukrajna elnyerte vallási függetlenségét, míg Putyin elvesztette hatalmát az ukrán társadalom egyik fontos intézménye felett. Tehát Ukrajna védelme nemcsak a területi integritásról és az emberek önrendelkezéséről szól, hanem az ukránok saját kultúrájukhoz, civil társadalomhoz – és hitükhöz – való jogának védelméről is.”

Brazília Oroszország bevonását követelte az Ukrajna-találkozón a szaúd-arábiai Dzsiddában, amelyen ezúttal Kína „aktívan” vesz részt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Több mint 40 ország küldöttje találkozott a hétvégén a szaúd-arábiai Dzsiddában, hogy megvitassák Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezését. A találkozó célja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervének összehangolása volt a háborúval kapcsolatban az eddig semleges álláspontot képviselő államok álláspontjával. Az USA és az EU országai mellett a »globális délről« olyan fontos országok képviseltették magukat, mint India, Brazília, Dél-Afrika és Szaúd-Arábia, amelyek nem vesznek részt a Moszkva elleni szankciókban. A konferencia különös figyelmet keltett, mert az első júniusi koppenhágai találkozóval ellentétben ezúttal Kínából is érkezett egy képviselő. Kínát tartják az Oroszországra legnagyobb befolyást gyakorló országnak.

A konferencia szombaton több óra után közös zárónyilatkozat nélkül ért véget. De az nem is volt tervbe véve. A nyugati fél óvatosan pozitívan értékelte a találkozót. Európai diplomaták azt mondták, hogy egyetértés van a békemegoldás alapvető pontjaiban, mint például Ukrajna »területi integritásának és szuverenitásának megvédése«. Óvatosan bizakodó volt Annalena Baerbock német külügyminiszter is a Zöldek részéről. »Az igazságos és tisztességes béke felé tett minden milliméteres haladás reményt sugároz Ukrajna népének« – mondta. Dzsiddából jött az a jelzés is, hogy az orosz agresszió »Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában is érinti az embereket«, például az energiabiztonság és az élelmiszerellátás tekintetében. A háború befejezése érdekében Zelenszkij ukrán elnök »nagyon határozott utat mutatott békeképletével« – mondta Baerbock a Bild am Sonntag című újságnak.”

A nigeri puccs következményei

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap szerint:

„Eddig semmi jele nincs a csapatmozgásoknak a szomszéd országokban. A puccsisták azért annyira hajthatatlanok, mert láthatóan nagy támogatást élveznek a lakosság részéről, akik remélik, hogy javíthatnak nyomorúságos életkörülményeiken. Ezért az is több mint kérdéses, hogy az ECOWAS [Economic Community of West African States, Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége] valóban mer-e katonai akcióba lépni Niger ellen, főleg, hogy az egyik legfontosabb tagállamában, Nigériában megosztottnak tűnik a politikai osztály ebben a kérdésben. Emellett Mali, Burkina Faso és Algéria is határozottan felszólalt a katonai beavatkozás ellen. Az ECOWAS-nak nincs sem megfelelő katonai képessége, sem kellő legitimitása ahhoz, hogy felülírja Niger szuverenitását. Mivel Niger nemzeti költségvetése 40 százalékban függ a külföldi segélyektől, továbbra sem zárható ki a válság megoldása a tárgyalóasztalnál.”

A madridi La Razón című konzervatív, katolikus, nacionalista és monarchista napilap ezt gyanítja:

„A valóságban nem Oroszország, hanem Kína veszi át Nigert gazdaságilag, és 2000 kilométeres vezetéket épít Niger és Benin között, hogy biztosítsa számára az olaj feletti ellenőrzést. Kína segítségével Niger megszabadul a Franciaországtól való függésétől. De a kínaiak és az oroszok Nigerbe, Afrikába és Latin-Amerikába való behatolásáért valódi hibás a globális észak, a gazdag nyugati világ, amely nem tudott vagy nem is akar befektetni az elszegényedett déli országok szükséges fejlesztésébe.”

Trump úgy fenyegetőzik, mint egy maffia főnök

A londoni The Observer című vasárnapi szociál-liberális lap így kommentálja a Trump volt amerikai elnök elleni büntetőeljárást:

„Bármi is lesz a jogi eljárás eredménye – mert az a fellebbezésekkel akár évekig is elhúzódhat –, annak politikai hatása csekély lesz. Ez még jobban megoszthatja az amerikaiakat, hisz sokan már most sem bíznak a kormányzati rendszerükben. Trumpnak nincs monopóliuma a hazugság terén, de az arroganciája kivételesen nagy. Figyelmen kívül hagyva a bíró figyelmeztetését, Trump azonnal folytatta megfélemlítési taktikáját, mint egy maffia capo, aki bosszúval fenyeget meg mindenkit, aki ellene vall. Ez az előrejelzés talán túl borús, mert meglehet, hogy azok, akik újra felfedezték erkölcsi gerincüket, végül elutasítják őt. Lehet, hogy a »Tegyük naggyá Amerikát!« táboron kívüli szavazók, akik elborzadnak a korábbi főparancsnok méltatlan fellépéseitől, aki mocorogva kiabál, hogy mentse a bőrét, még nagyobb számban szavaznak majd a demokratákra, mint 2020-ban. Így talán Joe Biden javíthatna alacsony támogatottságán és megszerezhetné a győzelmet, amely megmentené a nemzetet. Amerika barátai és szövetségesei ezt őszintén remélik.”

Donald Trump volt alelnöke is ellene tanúskodhat. Nem csak a politikában, de a bíróság előtt is megküzdhet egymással a két korábbi szövetséges, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Mint korábban is hírt adtunk róla, Joe Biden elődje ellen négy pontban vádat emeltek a washingtoni szövetségi bíróságon, amiért a gyanú szerint meg akarta változtatni a vereségével végződő 2020-as amerikai elnökválasztás eredményét.

Mike Pence egy tévéműsorban azt mondta, hogy nem tervezi a tanúskodást, de nem is zárja ki. Jelezte azt is, hogy amennyiben idézést kap, akkor igazat fog mondani. A politikus egyébként korábbi főnöke ellen indul a republikánus előválasztáson.

A két egykori szövetséges azt követően került konfliktusba, hogy Biden győzelmének 2021. január 6-i kongresszusi hitelesítését megelőzően Pence az amerikai szenátus elnökeként felügyelte az eljárást. Hatalmas nyomás nehezedett rá Trump részéről, hogy blokkolja a folyamatot, de az alelnök ezt visszautasította. Ezt követően Trump hívei az »Akasszátok fel Pence-t!« rigmust kezdték el skandálni, majd megostromolták a Kapitólium épületét.”

Az Amazon-csúcstalálkozó csekély eredménye

A zürichi Tages-Anzeiger című közép-baloldali napilap szerénynek minősíti a konferencia eredményeit:

„Csalódást keltő, hogy Lula da Silva brazil elnök Amazonról szóló álma legfeljebb egy álom marad. A belémi zárónyilatkozat egy homályos dokumentum, több mint 100 követeléssel, javaslattal és céllal.”

A barceloniai La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális monarchista napilap is elégtelennek tartja az eredményeket:

„[…] mivel az aláírt dokumentum nem tartalmaz határidőket, pénzügyi előirányzatokat, konkrét és globális kötelezettségvállalásokat. Az Amazon megmentéséhez az erősebb nemzetközi nyomás mellett gazdasági támogatási tervre is szükség lenne. A csúcstalálkozóra meghívott Macron francia elnök távolmaradását a terület védelme iránti európai érdektelenség jeleként értelmezték – ezt az üzenetet azonban azonnal korrigálni kell. Mert rendkívül fontos, hogy támogassuk Lula brazil elnököt abban a céljában, hogy 2030-ra véget vessen az erdőirtásnak az Amazona térségében.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)