Nyolcvannégy éves korában, budapesti otthonában elhunyt Korpa Béla, nyugalmazott újságíró.
Korpa Béla Zentán született, ahol – csakúgy, mint a testvére, az egyéni Európa-bajnoki ezüstéremig jutó Korpa István – a helyi asztaliteniszklub tagjaként ért el sikereket, később pedig az újságírói pályát választotta. A Magyar Szó és az Újvidéki Televízió szerkesztőjeként is dolgozott (Kovács Lászlóval és Bódis Gáborral az induló Napjaink szerkesztője volt), majd Budapestre költözött, ahol a Duna Televízió gazdasági szakújságírójaként és szerkesztőjeként dolgozott.
Tájékozottságának, hihetetlen teherbírásának, a munka iránti alázatának és a tökéletességre való törekvésének köszönhetően valamennyi munkahelyén kiemelkedett az ott dolgozók közül.
„1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt a riportot az Újvidéki Televízió magazinműsorába. Édesapját régóta ismertem, a hatvanas években együtt dolgoztunk a Magyar Szó napilapnál, ahol ő karikaturista volt, Mónika pedig minden nap ott edzett az újvidéki Student teniszpályáin, ahol én is játszottam. Csodáltam akarását és fanatizmusát, meg apjának a különleges edzésmódszerét, és erre akartam felhívni a figyelmet a riporttal, mert nyilvánvaló volt már akkor is, hogy Mónika extratehetség, akiből világsztár lehet” – írta Korpa Béla a Naplónak azzal a Szeles Mónika interjúval kapcsolatban, amely jó néhány évvel ezelőtt látott napvilágot.
Érdemes meghallgatni hogyan találta meg Korpa Béla a közös hangot a mindössze tizenhárom éves Szeles Mónikával:
Korpa az asztaliteniszt később a teniszre cserélte, s ebben a sportágban is maradandót alkotott, ugyanis az újságírók Európa-bajnokságán Európa-bajnoki aranyérmet nyert egyéniben, s többször is dobogóra állhatott a korosztályában.
Korpa Béla hónapokon át tartó betegeskedés után augusztus 11-én hunyt el.
