A legfrissebb, szerbiai fiatalok helyzetéről és szükségleteiről szóló 2023-as alternatív jelentés egyebek mellett azt mutatja, hogy a fiatalok 60 százaléka úgy gondolja, Szerbiának ”erős vezetőre” van szüksége. A Danas szerint ez az elmúlt hat év legnagyobb kitöltéssel rendelkező felmérése, az eredmény pedig lehangoló. A Danas beszélgetőpartnereit azonban nem lepte meg az eredmény, Aleksandar Ljubomirović, a Néppárt ifjúsági elnöke azt mondta, hogy az említett adatok egy évtizedes negatív hagyományt, és a szerb társadalom aggasztó tendenciájáit tükrözik, amely sajnos a történelem során megszokta az ”erős vezetőket” és a személyi kultuszt.
Mindez visszatükröződik a mai fiatalokban is, akik olyan társadalomban nőnek fel, amely nem ismer alternatívát az autokratikus államirányítási móddal és a hatalommegosztáson alapuló államirányítási rendszerrel szemben. Emiatt a fiatal és demokratikus gondolkodású politikusok új generációjának történelmi feladata, hogy alternatívát kínáljanak a fiataloknak, és útmutatást adjanak a következő generációknak abban, hogy pozitív változások lehetségesek társadalmunkban ,és a politikai színtéren is
– állítja Ljubomirović. Pavle Grbović, a PSG vezetője úgy véli, ez logikus következménye annak, hogy ezek a fiatalok életük több mint felét autokráciában töltötték, és többnyire olyan szülőknél nőttek fel, akik megfertőzték őket a sajnálatos módon indokolt csalódottságukkal.
Kötelességünk ennek tudatában lenni, de annál inkább ellen kell állnunk az olcsó populizmus varázsának, aminek túl drága következményei lehetnek. A demokrácia, annak minden tökéletlenségével együtt, továbbra is az egyetlen szervezeti forma, amely megteremti az építkezés alapját, valamint a civilizált és normális társadalmat
– mutat rá Grbović a Danasnak. Biljani Đorđević, parlamenti képviselő elmondta, hogy ezek az adatok a fiatalok körében tapasztalható zavarról árulkodnak, ugyanis nem értik, hogy mi a demokrácia, vagy mi is hasonlítható össze azzal a rendszerrel, amelyben élnek, ami valójában nem demokrácia.
Az oktatási rendszerrel, az értékrenddel, a környezet állapotával kapcsolatos elégedetlenségüket egy erős vezetővel nem lehet feloldani, sokkal inkább valódi demokráciával és állampolgári részvétellel. Örülök, hogy a fiatalok értékelik a személyes szabadságot, a környezetvédelmet, a szolidaritást és a leginkább a gazdaságilag hátrányos helyzetűek segítése a fontos számukra, mert ez arról mutatja, hogy nyitottak lennének a szolidáris és szabad társadalom kiépítésén. Ezen dolgozhatunk együtt, ha bekapcsolódnának a politikai életbe is
– mondta Đorđević. Zoran Lutovac, a DS vezetője arra a következtetésre jut, hogy az eredmények legalább két tényt tükröznek.
Az egyik az, hogy hagyományosan tekintélyelvű politikai kultúránk van, a másik pedig az, hogy abban a időben, amelyben élünk, pontosan egy ilyen politikai kultúra-modell kerül előtérbe, ahol a párbeszéd, és a tárgyalási kultúra helyett az erőnlét kultúrája a népszerű. Ezt a médián keresztül országos gyakorisággal és más, a polgárok számára elérhető médián keresztül népszerűsítik, és a szülőkön, felnőtteken keresztül eljutnak a fiatalokhoz. Terjed egy kulturális mátrix, amelyben valakinek érvényesülnie és dominálnia kell ahelyett, hogy egyetértésre buzdítana, kommunikálna és kompromisszumot kötne
– zárja Lutovac.
