Az idei augusztus 20-i ünnepség élményeit a látogatók kénytelenek megosztani Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, valamint az atlétikai vébére érkező sportolókkal és nézőkkel.
A több napon át tartó rendezvénysorozat egy átlagos évben is megviseli a magyar fővárost, ahol útlezárásokkal, parkolási tilalmakkal, túlterhelt tömegközlekedéssel, elterelésekkel és óriási tömeggel kell megküzdeni.
Idén a kormányzatnak sikerült még két olyan eseményt rászervezni a nemzeti ünnepre, amelyek önmagukban is megbénítanák Budapestet.
Erdoğan török elnök látogatása a lezárások mellett különleges biztonsági intézkedéseket is feltételez, hiszen Orbán legjobb barátja a világ legjobban védett személyei közé tartozik. Olyannyira, hogy számára egyedi egészségügyi kapacitásokat is készenlétben kell tartani. A „munkajellegű” csúcstalálkozó dátumát a török vendég pont augusztus 20-ában állapította meg. A fogadó fél csak a megbeszélések helyszínt pontosíthatta: a Karmelitában ülnek majd le, de hogy előtte–utána milyen program készül a „Magas Porta” tiszteletére, azt pénteken még titokban tartották.
A szombaton kezdődő Atlétikai Világbajnokság nemcsak az újonnan átadott stadionra korlátozódik. A város több pontján alakítottak ki szurkolói területet, ahol kivetítőkön lehet figyelni a versenyeket, illetve koncertek, sportos programok várják az érdeklődőket. A belvárosban tartják majd a maratonfutást és a gyaloglóversenyeket, a közvetítésükhöz és biztosításukhoz szükséges építési munkálatok miatt már napokkal korábban lezártak több főutat.
A kormányzat olcsó vonatjegyekkel csábítja az új Atlétikai Stadionba a vidéki magyarokat: egységesen 2023 forintért lehet bármelyik vonatra jegyet váltani, amelyik Budapestre indul.
Ha ez még nem lenne elég, a héten ért véget a Sziget Fesztivál, és láthatóan sokan maradtak a városban olyanok, akik – ha már eljöttek Budapestig – meg is várják az ünnepi hétvégét.
A központilag szervezett programok már pénteken megkezdődtek, minden helyszínen óriási forgalommal. Legnagyobb tömeg az „etető-itató” helyeken van: Budán az Ízek Utcája, Pesten a Csárdafesztivál várja a vendégeket. Mindenhova degeszre tömött pénztárcával érdemes csak elindulni, az árak ugyancsak borsosak, még külföldiek számára is.
Néhány helyen lehet találkozni Szent István napi pontokkal, ahol olcsóbban lehet sört, bort, pálinkát és perecet kapni.
A Csárdafesztivál mellett a Vörösmarty téren folyamatosan érkeznek a színpadra a fellépők, a néptáncosok számára a vajdasági Juhász zenekar biztosítja a talpalávalót.
Az Országház közelében már visszatérő vendégnek számít az agyoncicomázott Aranyvonat, a díszkocsiban elhelyezett Szent Jobb másolatával, amit persze csak kívülről lehet szemlélni, úgyhogy érdemes színházi látcsővel felszerelkezni.
A vonat 1938-ban hordozta körbe az országban a Szent Jobbot, István király halálának 900. évfordulója alkalmából. A vonat díszkocsija 1944 után elveszett, 2020-ban újraépítették, azóta minden évben bemutatásra kerül. Forgalomban még nem használták, de a műszaki megoldásai alkalmassá teszik vasúti pályán való közlekedésre.
Néhány lépésnyire onnan kezdődik a Városok Sétánya, amely lényegében a városi ranggal bíró települések bemutatása, azok zászlóival és oszlopokon elhelyezett információkkal. A határon túli települések is kaptak egy-egy oszlopot, azokon csak egyszerűen felsorolják a városneveket. Évek óta ez az egyetlen olyan helyszín, ahol még sosem sikerült tömeget találni.
A Városligetet az idén 175 éves Magyar Honvédség „foglalta el”, bemutatva az érdekességeket. Ha valaki kedvet kapna, akár rögtön be is állhat katonának a feltűnően sok toborzó sátor egyikében.
A Vajdahunyad vára elsősorban a kisgyermekes családokat várja a Varázsligettel, a játékos programok mellett finomakat is lehet enni és koncertek is lesznek a közelben felállított színpadon.
Aki komolyzenére vágyik, a Citadellától kicsit lejjebb elhelyezkedő Filozófusok kertjébe érdemes ellátogatnia, ahol folyamatosan váltják egymást a zenekarok, a szünetekben pedig hangszersimogatót is rendeznek. Operettekből és egyéb népszerű dalokból csendülnek fel dallamok a Vigadó előtt.
Az ország tortáját szombaton vágják föl ünnepélyesen az Ízek utcájában. Utána bárki megkóstolhatja, akinek van türelme kivárni a Várkert Bazárnál a hosszú sort és még maradt egy-egy ezrese a „Spicces füge respektus” névre keresztelt tortaszeletekre.
Vasárnap az ország kenyerét szegi meg Tóth Gabi egy olyan celeb, aki még nem vált kellemetlenné „családidegen” magatartásával a kormányzat számára.
A Várban a lecsökkentett, erősen szárnyaszegett Mesterségek Ünnepe várja a látogatókat, a Tóth Árpád sétányon pedig a magyar történelem fordulópontjait elevenítik fel különböző társulatok. A Várat beborító óriási kormányzati építkezések, újjáépítések miatt nem is marad hely más program számára.
A Parlamentnél a Dunán általában az egykori déli országrészek számára talán különösen izgalmas Lajta Monitor Múzeumhajót lehet bejárni, idén azonban felújítás miatt nem tudott megmutatkozni, így a Pannónia helyettesíti. Ennek belső terében látható a Lajta Monitor 150 éves évfordulójához kapcsolódó kiállítás. Az „idegenvezető” nem más, mint vitéz Székely László hagyományőrző sorhajóhadnagy, aki bemutatja a monitorok történetét, érdekességeit és a hajók sorsát.
A Lajta Monitor az Osztrák-Magyar Monarchia legrégebben épült, még úszóképes folyami hadihajója. Első harci bevetésére Belgrádnál került sort 1876-ban és később is aktív résztvevője volt a déli eseményeknek a Száván. Az első világháborúban ismét Belgrádnál harcolt. Ugyanilyen monitorhajó a nemrégiben Apatinban felújított Bodrog, amely arról híres, hogy ágyúlövéseivel kezdődött meg az első világháború. A Bodrog Múzeumhajó Belgrádnál horgonyoz a Száván. Ez a két monitorhajó maradt fenn, amelyek még részt vettek az első világháborúban. (A hajókat később részletesen is bemutatjuk majd!)
Vasárnap a délelőtti légiparádéval folytatódnak az augusztus 20-i programok, este „Európa [a világ? A Naprendszer? – szerk. megj.] legnagyobb tűzijátéka” zárja a nemzeti ünnepet.
A Pannónia lobogója az ünnepre készülő Parlament előtt (Fotók: Szappanos Veronika/SZMSZ)