A világsajtó hasábjain ezek voltak a fő témák az elmúlt napokban: a jobboldali pártok európai erősödése árt a demokráciának. Nigerben a helyzet bizonytalan a puccs után. További vádakat emeltek Donald Trump volt amerikai elnök ellen. Baerbock német külügyminiszter lemondta a csendes-óceáni térségbe tervezett utazását, mert a német katonai repülőgép, amin utazott, csődöt mondott. De kezdjük Afganisztánnal, ahol két évvel ezelőtt a tálibok visszavették a hatalmat. – Átlapoztuk a világsajtót Oslotól Barcelonáig és Londontól Pekingig.
A tálib-hatalom két éve
A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című ellenzéki napilap elemzése:
„A tálibok kétéves uralma Afganisztánban nagyrészt az USA folyamatos pénzügyi támogatásának volt köszönhető: a hivatalos adatok szerint az amerikaiak ugyanis 2021 és 2023 között több mint 2 milliárd dollárt adományoztak Afganisztánnak humanitárius segélyként nem-kormányzati szervezeteken keresztül. Az elmúlt két év újabb eredménye ez lett: a tálib emirátus regionális kalózkirálysággá változott, amely bűnözéses üzletelésből él, félelmet exportál és adót szed be a szomszédos országokból. 2021 augusztusi hatalomátvétele óta a tálibok hatalmas kábítószer-készleteket halmoztak fel, különösen heroint, amelynek értékesítése a dzsihadista gazdaság kulcsfontosságú eleme.”
A párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap egy vendégcikkében rámutat:
„Itt az ideje, hogy a világ ne csak »kövesse« az afganisztáni helyzetet. A pozitív változás eléréséhez össze kell hangolni az erőfeszítéseket, diplomáciai csatornákat kell használni, minden gazdasági és politikai összefogást ki kell használni és erős szankciókat kell bevezetni. Az is fontos, hogy támogassuk az afgán nők és lányok letelepedését és menedékjogát olyan országokban, amelyek biztonságot és jobb életlehetőségeket kínálnak számukra, miközben felkészítjük a nőket arra, hogy fontos szerepet játsszanak országuk jövőbeli döntéshozatalában.”
Puccs Nigerben
A nigeri puccs után „az afrikaiak, nem pedig a világhatalmak fogják meghatározni ennek a kontinensnek az útját” – írja a londoni The Guardian című független napilap kommentátora, majd így folytatja:
„Miután a puccsisták a múlt héten nem voltak hajlandók meghátrálni, a nyugat-afrikai vezetők bevetették készenléti erőiket. Tinubu nigériai elnök arra figyelmeztetett, hogy »egyetlen opció sem került le az asztalról«. »Ha mi nem intézkedünk« – mondta Tinubu, »akkor senki más nem fogja ezt megtenni helyettünk« – ami egy egyértelmű kijelentés, hogy Moszkvának, Washingtonnak, Párizsnak és Londonnak nincs mit felajánlania az afrikai országok felé, és aggodalmaik üresen csengenek, mert csak szűk érdekeket követnek a régióban. Afrika stabilitása nem a Pentagonban vagy a heves hírelemzési körökben erősödik, hanem a saját mechanizmusai és körülményei révén.”
A puccsisták megszilárdítják a hatalmat. Az ECOWAS [Economic Community of West African States, Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége] továbbra is tárgyalásokat folytat az új uralkodókkal, és először vált lehetségessé, hogy egy orvos meglátogassa az őrizetbe vett elnöki családot, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Néhány nappal a nigeri puccsról tartott válságcsúcs után az ECOWAS további tárgyalásokat folytat az új uralkodókkal. A hétvégén a közösség bejelentette, hogy »parlamenti bizottságot« küld a fővárosba, Niameybe – közölte a Reuters hírügynökség. Eközben francia sajtóértesülések szerint nigériai vallási méltóságok találkoztak Ali Mahamane Lamine Zeine miniszterelnökkel, akit nemrégiben neveztek ki a puccsisták. Ezeknek a vallási méltóságoknak Nianmeyben, a fővárosban az a feladatuk, hogy elmagyarázzák, hogy Nigéria nem Niger ellen harcol, és a csúcstalálkozó után bejelentett döntéseket nem Nigéria, hanem az ECOWAS hozta meg – mondta az AFP-nek [Agence France-Presse, Franciaország Sajtóügynöksége] egy, a delegációhoz közel álló forrás. A puccsisták a kormányfőn kívül most 21 miniszterből álló kabinetet neveztek ki, akiknek többsége civil. […]
Időközben egy orvos meglátogatta Mohamed Bazoum letartóztatott nigériai elnököt, és ellátta az elnök családját gyógyszerrel és élelmiszerrel. A helyzetet figyelembe véve Bazoum jól van – idézte környezetének egyik tagja az AFP hírügynökséget. Az RFI [Radio France Internationale, Franciaország Nemzetközi Rádiója] az orvossal folytatott beszélgetés után arról számolt be, hogy a 63 éves elnök »jó hangulatban van«, bár »nehéz körülmények között« tartották fogva, és az áram továbbra is ki volt kapcsolva.
Különösen a fia egészségi állapota keltett nemzetközi aggodalmat a múlt héten. Amint azt a Human Rights Watch emberi jogi szervezet bejelentette, Bazoum megkongatta a vészharangot, hogy fia szívbeteg, és sürgős orvosi ellátásra szorul. A szervezet és a különböző médiák korábban arról számoltak be, hogy a családot »embertelen körülmények között« tartják fogva, és »száraz rizsből és tésztából« kell megélniük. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa pénteken azt mondta, a körülmények »gyorsan romlanak«, és a nemzetközi emberi jogok megsértésének minősülhetnek. Ugyanezen a napon Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt Mohamed Issoufou volt nigériai elnökkel az illegális letartóztatásáról. A puccsisták a megbuktatott kormány több miniszterét is letartóztatták.”
A populizmus tovább terjed
. A pekingi Huanqiu Shibao című állami napilap egyik vendégkommentátora aggodalmának adott hangot a jobboldali erők európai térhódítása kapcsán:
„Az AfD [Alternative für Deutschland, Alternatíva Németországnak] németországi közvélemény-kutatási eredményei nyugtalanságot keltenek Európában és azon kívül is. A jobboldali populizmus körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdett társadalmilag elfogadhatóvá válni olyan országokban, mint Ausztria és Franciaország. Kezdetben még volt remény arra, hogy ezt a nemkívánatos fejleményt a politika és a média eszközeivel meg tudják fékezni. De a jobboldali pártok ma már még egyes kormányokban is képviseltetik magukat. Úgy tűnik, hogy a mainstream [azaz a tudományok és a művészetek célközönségének és szakértőinek többsége] pártoknak hiányoznak a hatékony eszközök ezzel a kihívással való szembenézéshez. Végül, de nem utolsósorban a jobboldali populizmus fejlődése Európa három legnagyobb gazdaságában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban aggasztó méreteket öltött.”
A madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap így kommentálja a populista Javier Milei meglepő sikerét az argentin előválasztáson:
„Milei tudta, hogyan kell lecsillapítani az infláció által egyre inkább elszegényedő társadalom frusztrációját, de ezen túlmenően az erőszak és a korrupció miatt is szenved az ország. Ugyanazt a receptet követte, mint az általa csodált Trump, és az eredménytelen és élősködő politika kívülállójaként mutatkozott be. Cserébe egy anarcho-kapitalista programot kínál, amely egyebek mellett a jegybank feloszlatását, a fegyverekhez való szabad hozzáférést, az abortusz tilalmát, valamint az oktatás és az egészségügy privatizációját irányozza elő. Különösen a fiatal argentínok gyűlölik a kormányukat, amely az egyetlen dolog, amit elért, az a tőke kimenekülése az országból. Ők ezért a Milei által megígért amerikai dollár bevezetésében látják az egyetlen kiutat a nyomorúságból.”
Újabb vádirat Trump ellen
A Trump volt amerikai elnök elleni legújabb vádemelés az oslói Dagbladet című liberális napilap egyik fő témája. Ezúttal
„[…] a Georgia államban történt választási csalás kísérletéről és a választásba való beavatkozásról van szó. Az ellene összegyűjtött bizonyító anyag mind a dokumentumokban, mind a hangfelvételekben és tanúvallomásokban elsöprőnek tűnik. Ahogy az lenni szokott, most is a párt barátai jelennek meg kulcstanúként az ügyészségen. Egy normális világban egy ilyen súlyos vádemelés rossz hír lenne annak, aki egy elnökválasztáson indul, különösen, ha a többi vádemelést is beleszámítjuk. Azonban Trumpnál semmi sem normális. Számára ezek a vádak lehetőséget jelentenek, hogy eluralja a show-t és még több pénzt gyűjtsön össze.”
A választókra kell bízni az ítéletet Trumpról. A Wall Street Journal című New York-i 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap így ír a Donald Trump elleni vádakról:
„A Donald Trump volt elnök elleni negyedik vádemelés olyan gyakorlatnak tűnik, ahol mindent az esküdtszékre kell hárítani, hogy lássa, mi minden halmozódott fel. A nagy hír az, hogy az ügyész a korrupt szervezetekről szóló törvényt (RICO-Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act) alkalmazta. Trumpnak a 2020-as választások visszavonására tett kísérletét maffiaakcióként kezeli, nem pedig úgy, mint szélhámosok tettét. Trump állítólagos viselkedése elítélendő volt, de ha RICO-összeesküvéssé duzzasztják, az ügy kevésbé lesz hiteles, és már most sem annak tűnik. Semmi sem indokolja Trump durva viselkedését a 2020-as választások után, és hiba lenne, ha a republikánusok megpróbálnák ezt indokolni. A legtöbb republikánus azonban pártüldözésnek és kettős mércének tekinti ezeket a vádakat. Négy vádemelés után még mindig rossz ötletnek tűnik, hogy az ország bíróság elé állítsa Trumpot, ahelyett, hogy a választókra és a történelemre bízná az ítéletet ellene.”
Szégyennel ért véget Baerbock német külügyminiszter ázsiai útja
Miután Annalena Baerbock német külügyminiszternek le kellett mondania az indiai-csendes-óceáni térségbe tervezett utazását a két meghibásodott német katonai repülőgép miatt, a német légierő lépéseket tett a botrány megfékezésére, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Miután egy másik kormányrepülő is meghibásodott, a légierő rövid időn belül ki fogja vonni a forgalomból a két Airbus A340-300-asát – közölte a szóvivő kedden. Az Abu-Dabiban készenlétben álló, de elakadt repülőgép mellett egy másik gép is érintett. A kormány és a parlamenti flotta »zászlóshajóinak« pótlása azonban jelenleg még nem látható. A terv az volt, hogy 2024 szeptemberéig használják a mára leakadt gépet, amikorra egy korszerűbb gépnek kell megérkeznie. A testvérrepülőnek, a 16-02-esnek amúgyis csak szeptemberig kellett volna repülnie. Annalena Baerbock (Zöldek) külügyminiszter vasárnap Abu-Dabiban szállt le, az indiai-csendes-óceáni térségben tett többnapos útja elején. Azonban többszöri próbálkozás ellenére sem tudott onnan tovább repülni. A repülőgép-üzemanyag nagy részét kétszer, egyenként körülbelül 80 tonnát kellett a levegőbe önteni a nem tervezett leszállás előtt. A fogadó országok sajnálatukat fejezték ki, hogy a német külügyminiszter ezért lemondta útját. Canberra osztozik a miniszter csalódottságában, de várakozással tekint a jövőbeni látogatására. Baerbock kedden menetrend szerinti repülőgéppel repült haza Dubaiból, és este Hamburgban szállt le.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap leszögezi:
„Baerbock és a repülési hajlandósága jelenleg gúnyolódást vált ki, ami jelentéktelen – de itt van egy kivétel: a miniszter hivatali ideje elején hangosan bejelentette, hogy nem mindig akar kormánygéppel repülni, hanem vonatot és menetrend szerinti járatokat is igénybe akar venni. Mint a T-Online hírportál kutatásából kiderül, Baerbock nem váltotta be ezt az ígéretét. Ha a Zöldek politikusa ellenállt volna a kísértésnek, hogy népszerűnek mutassa magát, amikor utazik, most kevésbé nézne ki hülyének.”
Lepszemle. Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)