Szerbiában az orosz propaganda lépten-nyomon tetten érhető: a legbefolyásosabb médiumok napi szinten közlik és terjesztik a nyugatellenes és az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz narratívát, a politikai elit pedig, élen Vučić elnökkel, mindezt támogatja.

Több mint egy évvel az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta Szerbia lakosainak a nagy része továbbra is úgy hiszi, hogy a háború kitöréséért nem Oroszország felelős. A polgárok 66 százaléka szerint az ukrajnai háborúért a Nyugat a felelős, és mindössze 21 százalék hibáztatja Oroszországot az invázióért. Kicsit több mint három százalék szerint a háborúért Ukrajna a hibás, a többiek pedig nem tudják. Ez derült ki a Novi treći put nevű civil szervezet áprilisban ismertetett reprezentatív közvélemény-kutatásából, írja a Deutsche Welle.

A felmérés szerint a megkérdezettek 47,5 százaléka szerint Szerbia legfontosabb politikai partnere Oroszország, 30 százalék gondolja ezt az Európai Unióról, 19 százalék meggyőződése szerint pedig Kína a legfontosabb partner.

Ugyanakkor több mint a lakosok fele, azaz 51 százalék szerint a jövő gazdasági támasza az Európai Unió és mindössze 21 százalék gondolja ezt Oroszországról, kevesebben, mint ahányan Kínára tekintenek gazdasági támaszként (26 százalék).

A gazdasági adatok tekintetében Szerbia lakosai zömének reális képe van arról, hogy a Szerbiában található külföldi befektetések tekintetében az Európai Unióé a vezető szerep. A Szerbiai Nemzeti Bank 2022 első hat hónapjára vonatkozó adatai szerint az országban történt beruházások egyharmada érkezett az EU országainak valamelyikéből.

– A szerbiai közvélemény jelentős részében és a Nyugat-Balkán azon országaiban, ahol szerbek élnek, mint például a boszniai Szerb Köztársaságban, egyféle skizofrén állapot alakult ki – mondta Thomas Brey, a német DPA hírügynökség balkáni részlegének vezetője.

– Amikor a szerbiai emberek a saját bőrükön tapasztalnak problémát, akkor nem Oroszországban keresnek munkát és nem is Kínában akarnak egyetemre iratkozni, hanem a Nyugaton. De amint a hivatalos politikáról van szó, akkor az emberek meggyőződése, hogy Oroszország és Kína azok, akik jók, a Nyugat pedig ellenséges Szerbiával és annak rosszat akar – nyilatkozta Brey a DW-nek.

Elmondta, a hintapolitika ebben e térségben nem újkeletű, ami még Tito uralkodása, illetve az el nem kötelezettek mozgalmának idejére nyúlik vissza, és Boris Tadić is alkalmaza, ám Vučić elnök ezt tökélyre fejlesztette és sikeresen alkalmazza.

Vlagyimir Putyint testvérként dicsőítő falrajz Belgrádban (Fotó: N1)