Az utóbbi években megváltozott Szerbiában a húsfogyasztás struktúrája: egyre több szárnyashús fogy, ami jóval olcsóbb a sertésnél.
Nenad Budimović, a szerbiai Gazdasági Kamara Állattenyésztési Egyesületének a titkára szerint a sertéshús esetleges hiánya miatt nem kellene megdrágulnia a többi húsfajtának, mert figyelembe kell venni a lakosság fizetőképességét.
„Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy felkészüljünk a novemberre és decemberre várható nagyobb húsfogyasztásra. Az európai és a hazai helyzetre való tekintettel lesz probléma a sertéshús ellátással. Európában megdrágult a hús, a feldolgozásra szánt fagyasztott sertéshús egy euróval kerül többe, mint korábban” – mondja Budimović, aki szerint az afrikai sertéspestis miatt is lehet számítani drágulásra.
„Más húsfajtából még mindig van elegendő, de a sertéshúsból importra szorulunk. Mára a fogyasztása fejenként 16 kilóra csökkent, ami nagy válság jele. Másrészt a csirkehúsé 18 kilóra nőtt és ez a fejletlen országok jellemzője. Egy közepesen fejlett országban annyi sertésnek kellene lennie, ahány lakosa van. Dániában például 5,6 millió lakosra 32 millió sertés jut, miközben nálunk 6,6 millió lakosra kb. 2 millió sertéssel lehet kalkulálni” – mondja Branislav Gulan mezőgazdasági elemző.
Szerinte a behozatali sertéshús miatt GMO-élelmiszert fogyasztunk, de a hazai sertéseket sem úgy etetik, mint régen, a szója minősége is sokat romlott. A Spanyolországból importált sertéshús például 40 százalékkal olcsóbb, mint az itthoniak, mert GMO-termékekkel etetik őket.
Szerbia sok húst fagyasztott állapotban, szimbolikus áron hoz be az EU-ból, mert ott félévente le kell nullázni az árutartalékokat.
Illusztráció: Pixabay
