Koszovó és Metóhia kérdésének végleges és fenntartható megoldása hivatalosan nem feltétele Szerbia európai uniós tagságának, azonban egy esetleges csatlakozás esetén mégis megkerülhetetlen a koszovói kérdés.
A napokban ugyanis Brüsszel arra utalt, hogy régió országai potenciálisan EU tagok lehetnek 2030-ban, de hozzátették, nem engedik, hogy ezek az országok a régi konfliktusokat tovább vigyék magukkal az unióba.
„A múltbeli konfliktusok megoldása fájdalmasabb, mint a reformok” – emlékeztetett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Stefan Surlić, a Politikatudományi Kar munkatársa szerint két forgatókönyv lehetséges Szerbia EU csatlakozását illetően. Az első szerint Szerbia az EU-hoz közeledvén azzal a feltétellel kénytelen szembenézni, hogy el kell ismernie Koszovó függetlenségét. A második lehetőség pedig az, hogy az Európai Unió rugalmas, és azt mondja, hogy Szerbiának joga van saját nézeteihez, és hogy Koszovót az EU-n belüli nézeteltérések miatt önálló entitásként kezeljék.
„A harmadik lehetőség az lenne, hogy Szerbia meg tudja választani az Európai Unióhoz való társulás mértékét, másrészt továbbra is fenntarthassa álláspontját Koszovó státuszával kapcsolatban” – mondta Surlić az RTS-nek.
Az unió minden bizonnyal minél gördülékenyebb csatlakozási folyamatra vágyik, melynek kapcsán fontos kitétel, hogy egy új ország csatlakozásához az összes tagország jóváhagyása szükséges.
Pontos dátum nélkül nehéz elvárni, hogy a kétoldalú problémák könnyen megoldódjanak.
„Erős politikai ösztönzés kell ezeknek a problémáknak a megoldására, másképp a párbeszéd megáll, és akkor a régi sebek újra feltépődnek. Szerintem Michel jó lépést tett, nyomást akart gyakorolni a tagállamokra az Unió belső reformját illetően, hogy az készen álljon a további bővítésre” – mutatott rá Strahinja Subotić, az Európai Politikák Központjától.
