A 2023/2024-es tanév munkanaptárát és a hozzá csatolt szabályzatot böngészve figyelt fel rá néhány oktatásügyben dolgozó, hogy abból kimaradtak bizonyos, kisebbségekre vonatkozó jogosultságok, amelyek korábban szerepeltek benne. A tanítókban, tanárokban felmerült, hogy ezen pontok híján esetleg nem tudnak majd a diákoknak szabadnapot biztosítani mindenszentek napján, vagy esetleg különprogramot szervezni egy-egy nemzeti ünnepen, amire eddig lehetőség volt.
Mi maradt ki az idei szabályzatból?
Az iskolanaptárról szóló szabályzatot összevetve a tavalyival megállapítható, hogy a rész, amely arra vonatkozik, hogy az iskolák legfeljebb négy munkaszombatot szervezhetnek, amennyiben az iskolaév közben tanítási napon tartják az iskolanapot, kirándulást szerveznek vagy versenyen vesznek részt, az új tanévre érvényes szabályzatban is szerepel, kimaradt azonban a vallási vagy nemzeti ünnepek okán történő hiányzás a felsorolásból. Kimaradt továbbá a nemzeti kisebbségek nemzeti ünnepeinek a tételes felsorolása is, ami azt jelenti, hogy probléma adódhat abból, ha a tanító, tanár különprogramot, tematikus napot, kirándulást szeretne szervezni valamelyik nemzeti ünnepre. A magyar kisebbség esetében ez a Magyar Nemzeti Tanács által meghatározott három dátumra vonatkozik: március 15-ére, augusztus 20-ára és október 23-ára.
A tanárok kiemelték, hogy mindenszentekkor, illetve októberben és márciusban is kapcsolhattak programokat ezekhez a dátumokhoz, utóbbi kettő esetében ilyenkor zajlik a Rákóczi-program.
A 2023/2024-es tanévre vonatkozó szabályzatból az előző szabályzatban még megtalálható 11. szakasz maradt ki, amelyben az szerepel, hogy a „a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak döntése alapján a következő nemzeti ünnepeket határozták meg a nemzeti kisebbségeknek:
– a magyar nemzetiségeknek:
*március 15. – az 1848/49-e forradalom és szabadságharc napja
*augusztus 20. – Szent István napja
*október 23. – az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdete”
(mi csak a magyarokra vonatkozó részt másoltuk ki, de kimaradt a többi kisebbség nemzeti ünnepnapja is)
A titkárnak fogalma sincs
Az idei tanévre elfogadott szabályzatot Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár látta el kézjegyével május második felében, és az május 31-én jogerőre is emelkedett. Szakállas Zsoltot a Magyar Nemzeti Tanács által szervezett ünnepi tanévnyitón, Hajdújáráson szólaltattuk meg. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy miért maradtak ki ezek a pontok, tudnak-e a problémáról, van-e mód a módosításra még az éves terv elfogadása előtt, amire az iskoláknak szeptember 15-ig van idejük. A Szakállas Zsolttal való párbeszéd így nézett ki:
– Mindenesetre ez egy olyan dolog, hogy utánajárunk…
– A szabályzatot Ön írta alá…
– Minden évben egy meghatározott szabályzatot el kell fogadni, különféle előírásokat. Szerintem nem maradt ez ki. Köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmem – válaszolta Szakállas.
Fremond: Mindenképpen fontos lenne…
Ugyancsak az MNT ünnepi tanévnyitóján kértük ki Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének véleményét is a téma kapcsán, hiszen tulajdonképpen visszalépés, jogcsorbítás történt.
– Hozzám még nem jutott el ez az információ, de számos olyan oktatási intézményben, ahol magyar vezető van, és függetlenül attól, hogy a szabályzatban mi szerepel, sok esetben a magyar ünnepeket megünneplik mindentől függetlenül, illetve tudnak alkalmazkodni akár rövidített órákkal.
– De nem lenne fontos, hogy ez papíron is ott legyen, és lehessen rá hivatkozni?
– Fontos lenne, természetesen, hogy ez írásban is le legyen fektetve, de hozzánk nem jutott el ez az információ. Megnézzük, hogy mit lehet ez ügyben tenni. Láttam, hogy az első félévben egyetlenegy munkaszüneti nap sincs a naptárban, és nincs őszi szünet, biztos, hogy nem lesz könnyű. Szerintem közösen az oktatási titkársággal és a minisztériummal megnézzük, hogy mi lesz az eljárás, de én azt gondolom, hogy vallási ünnepekre való tekintettel mindig meg lehet találni a kiskapukat.
Vicsek: Ne keressetek ott problémát, ahol nincs
Vicsek Annamária azt üzente a tanároknak, ne keressenek ott problémát, ahol nincs (Fotó: Dávid Csilla, forrás: Facebook)
A szabályzat hiányosságaira a tanárok először augusztus 18-án hívták fel a Vajdasági Magyar Szövetség oktatási államtitkárának figyelmét a közösségi oldalakon, s választ egészen szeptember elejéig nem kaptak. Vicsek Annamária oktatási államtitkárt mi is próbáltuk megszólítani a problémával kapcsolatban annak ellenére, hogy tudtuk, nem az ő hatásköre a szabályzat esetleges módosítása. Azt a választ kaptuk, hogy ő csak minisztériumi engedéllyel nyilatkozhat bármiről. Tekintettel arra, hogy a tartományi oktatási titkárt a VMSZ adja, és a pártnak van oktatási államtitkára is, azt gondolhattuk volna, hogy az ügyet rendezik anélkül, hogy sajtóvisszhangja lenne. Azt követően viszont, hogy augusztus 31-én Szakállas Zsolt, úgy tűnt, semmiről sem tud, azt kell hinnünk, hogy ez mégsem történt meg, vagyis hiába tudott Vicsek arról, hogy a szabályzatban nem szerepel a kisebbségek ünnepnapjainak felsorolása, nem értesítette sem Szakállas Zsoltot, nem hívta fel sem az ő, sem az MNT figyelmét arra, hogy tulajdonképpen jogcsorbulás történt.
Helyette mindössze két nappal az iskolakezdést követően, vagyis a témafelvetést után több mint két héttel a közösségi oldalakon a következő választ intézte a felvetett kérdésre:
– A mindenszentek évről évre kérdés, és a válasz sosem változik, így az idén is ugyanaz az útmutatás – eddig is az iskolákra volt bízva, aki igényelte, aznap nem volt jelen a tanításon. Ha kell, az egész osztály, az egész iskola. Rugalmasan lehet/kell kezelni. November elseje nem kerülhet bele, mert akkor az összes pravoszláv szent és „szlava” bele kellene, hogy kerüljön. Ami pedig a márciusi és októberi utazásokat illeti, naptártól függetlenül lehet azokat tervezni. Tartsátok be a szabályzat útmutatást – legyen meg a Szülők Tanácsának jóváhagyása, legyen benne az iskola éves tervében, tájékoztassátok az illetékes iskolaigazgatóságot, és rendben lesz. Ne keressetek ott problémát, ahol nincs.
A tanárok szerint viszont azért egyáltalán nem mindegy, hogy a naptárban külön bekezdésben felsorolják ezeket az ünnepnapokat, vagy nem. A szerzett jogokról lemondani nagy hiba, mert ami egyszer kikerül a szabályzatból, az utána csak jelentős utánajárással és energiák megmozgatásával jelenik meg újra, ha egyáltalán visszakerül.
Csonka: Folyamatosan épülnek le a jogaink
Csonka Áron (Fotó: VMDK)
– Ha már a saját ünnepeidet sem tudod méltó módon megünnepelni, ahogy a törvény elő is írja, akkor a cél az, hogy éreztessék veled, hogy nem vagy itthon, vélekedik Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Amit a nemzeti tanács meghozott, ünnepeket, arra jogunk van, hogy azt megtartsuk, ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy épülnek le a jogaink folyamatosan. Nem csak itt van a probléma, hiszen a kisebbségi akciótervet, amelynek kidolgozásában az MNT is részt vett, újból kell készíteni, mert minden határidő lejárt. Amennyiben ezt is figyelembe vesszük, akkor nemcsak a kisebbségi jogok megkérdőjelezhetőek, hanem az egész hozzáállása a hatalomnak az érvényesítésükhöz. Vajdaságban a szlovákoknak, ruszinoknak, románoknak is vannak ünnepeik, de ugyanúgy vonatkozik rájuk is a szabályzat és a kalendárium is. Felvetődik a kérdés: ők sem tudják majd megünnepelni a jeles napjaikat? – teszi fel a kérdést Csonka, aki szerint két lehetőség van. Vagy nem figyeltek oda, vagy szándékosan hagyták ki.
– Hogy mulasztás volt-e, vagy szándékosság, ezt nem tudhatjuk, de követeljük, hogy ezt a lehetőséget adják meg, és a nemzeti közösségek ugyanazokat a jogokat élvezzék, amiket tavaly már abban a dokumentumban biztosítottak. Mert amennyiben ez nem így lesz, csorbulnak a megszerzett jogok.
„A kisebbségi jogok tekintetében Szerbia és Vajdaság lassan, de biztosan hátrafelé halad”
– Szabadkán huzamosabb ideje történnek olyan dolgok, amelyek megbontják a két nemzeti közösség közötti összhangot. Ezek közül a legújabb a Vajdaság területén működő általános iskolák munkanaptárának elfogadása, amelyből kimaradtak a nemzeti kisebbségek ünnepei, amelyeket eddig a nemzeti tanácsok határoztak meg – nyilatkozta megkeresésünkre Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának köztársasági képviselője.
– Ráadásul ezt a határozatot nem más írta alá, mint Szakállas Zsolt tartományi okatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár, aki a VMSZ tagja. Kinek jó ez? – kérdezem a hatalmi koalíciót. Tényleg lehetséges, hogy állandó kombinálásaik közben az sem érdekli őket, hogy a kisebbségi jogok tekintetében Szerbia és Vajdaság lassan, de biztosan hátrafelé halad? Pásztor István, a VMSZ elnöke egy alkalommal azt mondta, hogy egyenes gerinccel és felemelt fejjel, büszkén áll Vučić előtt. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy leszegett fejjel, és Vučićtyal együtt megy majd oda, ahol a helye van: a feledésbe – közölte Öreg.
Szakállas Zsolt, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár (balról) és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tanszercsomagokat adnak át az első osztályba induló diákoknak 2023. augusztus 31-én Hajdújáráson – mögöttük Vicsek Annamária, a VMSZ oktatási államtitkára (Fotó: Fremond Árpád/Facebook)
