Orosz–török csúcs volt a(z ukrán) gabonaszállításról. Hszi Csin-ping nem megy Indiába a G20-csúcsra. Az ASEAN a helyét keresi a csúcstalálkozók sokaságában. Ukrajna a háború ellenére is megpróbál megküzdeni a korrupcióval: Zelenszkij még a védelmi minisztert is felmentette. Vidámabb téma a müncheni Nemzetközi Autószalon. – Átlapoztuk a világajtót Lisszabontól Isztambulig és Koppenhágától Tokióig.
Két autokrata találkozója
Putyin orosz elnök török kollégájával találkozott Szocsiban, a fekete-tengeri orosz üdülőhelyen. Az isztambuli Sabah című kormánypárti napilap Erdoğan elnököt dicséri diplomáciai erőfeszítéseiért:
„Ő az egyetlen politikus, aki Putyinnal és Zelenszkijjel is össze tud jönni. Erdoğannak sikerült közvetítenie anélkül, hogy rontotta volna Törökország kapcsolatait ezekkel az országokkal. A gabonafolyosóról szóló megbeszélések folytatódnak. Putyinhoz hasonlóan Erdoğan is azt akarja, hogy a gabona a szegény afrikai országokba kerüljön – és ne Európába. A szocsi találkozó eredménye az, hogy Moszkva még várni akar egy kicsit a gabonaszállítás újraindításával, hogy a Nyugat beváltsa ígéreteit. E találkozóval a török–orosz kapcsolatok még erősebbek lettek.”
A moszkvai Kommerszánt című liberális gazdasági napilap megjegyzi, hogy magasak voltak az elvárások a találkozóval szemben:
„Törökország tárgyalásai az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és a nyugati országok képviselőivel olyan intenzívek, hogy mindenkinek az volt a benyomása, Ankara nemcsak a probléma megoldásán dolgozik, hanem maga is meg van győződve arról, hogy lesz megoldás. Az Orosz Föderáció képviselői többször is kijelentették, hogy készek azonnal visszatérni a gabonaszerződéshez, amint Moszkva minden kívánsága teljesül. E tekintetben Erdoğan elnök, aki az orosz–ukrán konfliktus felei között a leghatékonyabb közvetítőként kíván szerepelni, valami konkrétabb felhívással megy Szocsiba, nem csupán a gabonaegyezményhez való visszatérés végett. Úgy tűnik, az Egyesült Nemzetek Szervezete Ankarával együttműködve új javaslatcsomagot dolgozott ki Moszkva számára.”
Erdoğan azonban üres kézzel távozott Szociból, miután Putyin világossá tette, hogy nem tér vissza a korábbi gabonamegállapodáshoz, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Nem ért el lényegi előrelépést az ukrán gabonamegállapodás újjáélesztését illetően Recep Tayyip Erdoğan török elnök a Vlagyimir Putyinnal Szocsiban tartott megbeszélései során. Az orosz elnök világossá tette: nem kíván visszatérni a korábbi megállapodáshoz. A sikertelenséget már Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is előrevetítette, aki közvetlenül a három órán át tartó megbeszéléseket követően utalt arra: nem kerül sor semmiféle írásos megállapodásra. Előzőleg Erdoğan még úgy fogalmazott, hogy »igen fontos bejelentést tesz«.
[…] Nyilvánvaló, hogy a török elnök nem érte el célját. Ugyanakkor azt közölte, hogy Törökország új javaslatcsomagot készített elő az ENSZ-szel az orosz sérelmek kezelésére, és azt várja, hogy ez megoldást jelent a fekete-tengeri gabonakereskedelem válságára. Reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül olyan megállapodást találnak, amely »megfelel a különböző elvárásoknak«. Egyben kifejtette, hazája további lépéseket tesz a békéért. Kijelentette: »a háborúnak nincsenek győztesei, a békének pedig vesztesei«.
Erdoğan és Putyin arról is beszélt, hogy egymillió tonna gabonát küldenek a gabonaválság által különösen sújtott hat afrikai országba.”
Ukrajnában a háború mellet korrupció is van
Letartóztatták Zelenszkij elnök egykori támogatóját korrupció gyanújával. A vállalkozó Kolomojszkij állítólag 12,5 millió eurónak megfelelő feketepénzt forgalmazott 2013 és 2020 között. A lisszaboni Correio da Manha című napilap szerint,
„Kolomojszkij nem akármilyen régi oligarcha. Zelenszkij hatalomra kerülése előtt egy tévécsatorna tulajdonosa volt, ahol a jelenlegi államfő egy szatirikus műsorban elnököt alakított. Amikor Zelenszkij arra a posztra vágyott, amelyet éppen kigúnyolt, Kolomojszkij anyagilag is támogatta őt. Ez most Ukrajna problémája. A Kijevnek nyújtott nemzetközi segélyeknek többek között az is a feltétele, hogy az ukrán hatóságok fellépjenek az országban tapasztalható korrupció ellen. Resznyikov védelmi miniszternek beszerzési botrány miatt kellett lemondania. Míg Ukrajna előrehalad a csatatéren, Zelenszkijnek nincsenek rosszabb ellenségei, mint néhányan a feltételezett barátai közül.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja vendégkommentárjában ezt írja:
„A Transparency International szervezet korrupciós indexe szerint Ukrajna eddig többnyire csak kicsivel teljesített jobban a korrupció terén, mint Oroszország. Ebben a nemzetközi mezőnyben mindkét ország mindig is alacsony szinten állt, így túl alacsony az átláthatóságuk. Ahhoz, hogy a demokratikus államok továbbra is támogassák Ukrajnát, egyértelmű kell, hogy legyen, hogy segítségük meghozza gyümölcsét. Ebben az értelemben ki kell mondanunk: Ukrajna korrupció elleni küzdelme nem elég, hogy csak egy jel legyen a világ felé, hanem nélkülözhetetlennek kell lennie, és a korrupció elleni küzdelmet következetesen kell végrehajtania.”
Leváltották az ukrán védelmi minisztert
A brüsszeli de Standaard című keresztény-demokrata flamand napilap így kommentálja Resznyikov védelmi miniszter menesztését a korrupciós botrány kapcsán:
„Feltűnő, milyen példamutatóan és profi módon hajtják végre ezt a változást. Olekszij Resznyikov állítólag nem saját maga csalt, de politikai felelősséget mégis vállalta érte. Ukrajnának még egy ideig küzdenie kell a korrupció ellen, és Zelenszkij elnöknek stratégiai okai is vannak arra, hogy a védelmi minisztériumot a lehető legtisztábban tartsa.”
A koppenhágai Politiken című liberális napilap megjegyzi erről:
„Ha van valami pozitív mondanivaló ezzel a témával kapcsolatban, akkor az az, hogy ezeknek a botrányoknak a leleplezése maguktól az ukránoktól származik. Ez azt jelenti, hogy még egy véres háborúban is létezik egy civil társadalom, amely ragaszkodik a jogállamiság tiszteletben tartásához, ahogy azt a politikusok ígérték, és amely elengedhetetlen az EU-csatlakozáshoz.”
G20-as és ASEAN-csúcstalálkozó
Hszi Csin-ping kínai államfő és pártvezér nem utazik Indiába a G20-csúcstalálkozóra. A kínai állami médiában ez a téma figyelmen kívül maradt, ehelyett az ASEAN-csoport jelenlegi ülésével foglalkoztak. A pekingi Huanqiu Shibao című állami napilap ezt így látja:
„Biden amerikai elnök lehűtötte Indonéziát és az ASEAN-országokat, mert csak Harris alelnök vesz részt a csúcstalálkozójukon. Azzal azonban, hogy az amerikai elnök Indiába utazik a G20-csúcsra, majd Vietnamba látogat, még nyilvánvalóbbá válik szembeszállása Indonéziával. Ezt azonban nem szabad olyan jelként félreérteni, hogy Washington elvesztette érdeklődését Jakarta és az egész régió iránt. Ennek az ellenkezője igaz. Biden valójában több sikert remél az egyes ASEAN-országokkal folytatott kétoldalú találkozóktól, mint ettől a többoldalú csúcstalálkozótól, amelyen Kínával is foglalkoznia kellene.”
„Egy olyan világrendben, amelyet az USA ural, Peking nem játszik tovább” – írja a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:
„Kína inkább egy új, többoldalú világrend vezetőjének tekinti magát, amely a globális Dél fejlődésére összpontosít. Ezt az üzenetet küldi Hszi a világnak azzal, hogy nem utazik el a G20 találkozójára. Hszi Csin-ping 2012-es hatalomra kerülése óta eddig minden G20-csúcson részt vett, de most már, úgy látszik, nem ez a fórum a legfontosabb számára. Távolmaradása fordulópontot jelent. Hszi Csin-ping külpolitikája óvatosabbá vált és egyre inkább elszigetelődik. Míg 2019-ben Hszi még hétszer utazott külföldre és összesen tizenkét országba látogatott el, idén csak kétszer volt külföldön: Moszkvában Putyinnál és Dél-Afrikában a BRICS-csúcson.”
Megnyílt a müncheni Nemzetközi Autószalon
Olaf Scholz német kancellár, aki a minap jógázás közben megsérült és azóta szemtakarót visel, a Nemzetközi Autószalon megnyitó beszédét ennek ellenére egy viccel kezdte, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„A hétvége személyesen is megmutatta: jógázni jó, de még jobb autózni egyet – mondta Scholz a meghívott vendégek megnevettetésére. A szakkiállítás második alkalommal kerül megrendezésre Münchenben, és először van ott a szövetségi kancellár. Így kedden a hivatalos megnyitón felmerült a kérdés, hogy lehet-e Scholz az új „autókancellár”. De a vicce után többet beszélt a mobilitásról, mint az autóról. Ez pedig nagyon jól illeszkedett a vásár új koncepciójába, amely már nem pusztán autókiállításnak tekinti magát, hanem a fenntartható mobilitás útjelzőjének, sőt állítólag az éghajlat védelmezőjének és az erőforrások megőrzőjének is.
Scholz bejelentette az elektromos autók töltőállomás-hálózatának hatalmas bővítését. »A következő hetekben Európában elsőként hozunk egy olyan törvényt, amely szinte minden töltőállomás üzemeltetőjét kötelezi a legalább 150 kilowattos elektromos autók gyorstöltési lehetőségeinek biztosítására« – mondta az SPD-politikus. Emellett a KfW [Kreditanstalt für Wiederaufbau] állami fejlesztési bank ősszel olyan programot indít, amely elősegíti a napelemes rendszerekkel és tárolórendszerekkel kombinált privát töltőállomások telepítését. Scholz azzal vádolta a VDA [Verband der Automobilindustrie] autóipari szövetséget, hogy korábban ellenezte a töltési infrastruktúra bővítését. Ennek ellenére a szövetségi kormány úgy döntött, hogy 2030-ig egymillió töltőpontot hoz létre. Jelenleg 90 ezer nyilvános és 700 ezer privát töltőállomás működik Németországban. További 300 ezer magánállomást terveznek.”
A müncheni Nemzetközi Autószalon megnyitója is a hallei Mitteldeutsche Zeitung című liberális napilap témája is volt:
„Az autószalon nem azt az előnyt mutatja, amellyel korábban rendelkezett, hanem mindenekelőtt azt a hatalmas cselekvési kényszert, amely Németország legfontosabb ipari ágazatára nehezedik. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy ez minden hagyományos autógyártóra vonatkozik. Legyen szó a Fordról az Egyesült Államokban, a Toyotáról Japánban vagy a Renault-ról Franciaországban, a Tesla vagy a BYD [Buy Your Dream, azaz a Vedd Meg Álmodat nevű kínai autógyár] mellett minden más gyártmány szó szerint régiségnek tűnik. Ezek az új versenytársak az elektro-mobilitásban kezdték meg működésüket. […] Ezért gyakran indokolt, de még mindig egy kicsit téves az a felfogás, hogy az autóipart kell hibáztatni az átalakulás nehézségeiért.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
