Amikor valami megdrágul, akkor inflációról beszélünk. De vannak az áremelésen kívül más trükkök is, amivel több pénzt lehet kicsalni a vevők zsebéből – ilyen megoldás a legrammozás.
A gazdaságtanban a zsugorfláció vagy legrammozás (angolul shrinkflation) az a folyamat, aminek során bizonyos termékeknek csökken a mérete, kiszerelése vagy mennyisége, illetve minőségromlás tapasztalható a terméknél, szolgáltatásnál, miközben az ár nem változik.
A hamburgi fogyasztóvédelmi szervezet a Rama margarint kiáltotta ki a tavalyi év legbecsapósabb csomagolású termékévé, ugyanis az ára 2,19 euró maradt, de 500 gr helyett már csak 400-at nyom – ez gyakorlatilag 25 százalékos drágulást jelent, még akkor is, ha az új csomagoláson a régi ár van feltüntetve.
Az ukrajnai háború kirobbanása után a szalmakrumpli gyártói a napraforgóolaj helyett pálmaolajat kezdtek el használni, mert hiány lépett fel napraforgóolajból. Bár azóta kapható a piacon ez az olaj, a legtöbb gyártó továbbra is a rosszabb minőségű pálmaolajat használja, ráadásul a csomagoláson fel sem tüntetik sok esetben ezt a változást, pedig e két olaj összetétele igencsak eltérő. Kezdetben a csomagolásgyártás időigénye miatt erre rendkívüli engedélyt is kaptak, de azóta is legfeljebb a szavatosság időnél tüntetik fel a gyártók, hogy a napraforgóolaj helyett pálmaolajat tartalmaz a termék. Ezt a legtöbb vásárló észre sem veszi.
A hamburgi fogyasztóvédelmisek az Aldi Nord csokoládéit is górcső alá vették: a saját márkájú marcipános csokijukban a 45 százalék helyett most már csak 38 százalék a marcipántartalom, másik csokoládékban pedig a pisztáciából vagy a nugátkrémből kerül kevesebb – a csokoládék ily módon tulajdonképpen 20 centet drágultak, 1,69 euróba kerülnek.
A zsugorinfláció a szolgáltatások terén is tapasztalható: a call-centerekben sokáig kell várni a szabad vonalra, egyre kevesebb a bankfiók és a bankautomata, a reptereken, az üzletláncokban, az éttermekben a munkaerőhiány miatt lassú a kiszolgálás.
És hogy mindez ellen mit tehet a vásárló? A tanácsadók szerint egyrészt ismerjék meg jobban a termékeket, így válasszanak közülük, másrészt a közösségi hálón megosztott kritikákkal nyomást lehet gyakorolni a vállalatokra.
