A műtéti várólistán több mint hat éve szereplő betegek a mielőbbi sorra kerülés érdekében szeptember 1-ig dönthettek arról, hogy a lakóhelyükön kívüli kórházakban is vállalnák-e a számukra szükséges műtéti beavatkozásokat. Sanja Radojević Škodrić, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) igazgatója az RTS-nek elmondta, hogy ezzel a lehetőséggel sok problémát sikerült kiküszöbölni, a listákat frissítették, ennek köszönhetően a műtétekre való általános várakozási idő tízről négy évre csökkent – számol be az N1.
Sanja Radojević Škodrić rámutatott, hogy a műtéti várólisták különösen a csípő- és térdműtéteket illetően jelentenek nagy problémát.
„A probléma kifejezettebbé vált a vírus alatt, mivel előnyben részesítették a vírusban szenvedőket, így rengeteg operációt elhalasztottak” – tette hozzá a RFZO igazgatója. Hozzátette, a műtéteket a Banjica nevű operációs központ felújítása is hátráltatta, mely most már négy új műtővel várja a pácienseket.
„A várólista mostanra tíz évről négyre csökkent. Szeptember 1-ig olyan betegeknek állt nyitva ez a lehetőség, akik már több mint hat éve várakoztak. Most már a négy éve várakozó betegeket hívjuk. És ez óriási előrelépés” – mutat rá Radojević Škodrić.
A több mint hat éve várakozó betegek negyede a lakóhelyükhöz közeli kórházat választották a műtét elvégzésének helyszínéül, 210 beteget pedig már megműtöttek.
Jó hír, hogy 900 betegnél már a szakorvosi kivizsgálás befejeződött, és év végéig meg is műtik őket, 450 betegnél pedig a műtét előkészítése folyik.
Mivel szürkehályog műtétre, valamint a mesterséges megtermékenyítésre továbbra sem elegendő a kapacitás az állami intézményekben, ezért a RFZO megkezdte a szerződéskötés a magánklinikákkal.
„A csípő- és térdműtétek esetében elegendő kapacitással rendelkezünk az állami intézményekben, ezért nem szerződtünk magáncégekkel” – részletezte Radojević Škodrić.
Škodrić továbbá bejelentette, hogy szeptember 14-től minden szülészeten azonnal elvégzik a babák SMA-vizsgálatát a születés után.
„A tesztelés egyszerű. Az újszülött sarkából vért vesznek, szűrőpapírra teszik, és elküldik a laboratóriumba. Egyelőre ezt a vizsgálatot a Biológiai Kar Humángenetikai Központja végzi, amely óriási tapasztalattal rendelkezik a különböző genetikai betegségek diagnosztizálásában” – mondta Radojević Škodrić.
