„Letörölték a térképről a szabadkai Koszovó utcát” Az esetről az illetékesek és a sajtó nagy része is mélyen hallgat

A Belgrád–Budapest gyorsvasút építése során átvitt értelemben, de gyakorlatilag szó szerint is „letörölték” szabadkai Koszovó utcát, ahol a járművek közlekedésére szolgáló úttest és a gyalogosforgalom számára szükséges járda helyett építési terület található: épülő vasúti töltés, árok, ami egészen a lakosok ingatlanáig terjed, sőt némely esetben a vasútépítéssel kapcsolatos munkálatok már az udvarokban, magánterületen zajlanak – történik mindez a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül.

A polgárok nem tudnak kimenni saját ingatlanaikból, és a város központjától is el vannak zárva, a városba egy rossz, poros, több kilométeres kerülő úton tudnak csak eljutni. Vészhelyzet esetén házaikat a mentők és a tűzoltók sem tudják megközelíteni.

„Ez az utca nem létezik többé”

Osztrogonác Viktor, a Koszovó utca egyik lakója elmondta, többször is szóvá tették a problémát, petíciót is írtak, de érdemben senki sem volt hajlandó foglalkozni velük.

– A Koszovó utcát a város letörölte a Google térképről. Sajnos még a médiumok is a háttérben maradtak, egyeseket már előre cenzúráztak, mások ugyan beszámoltak a történtekről, de az erről szóló videót két órán belül törölték a YouTube-ról, így a nyilvánosság eddig nem is értesülhetett arról, hogy itt mi folyik. A Koszovó utca gyakorlatilag nem létezik többé, nekünk pedig nincs kijáratunk a város felé. A legközelebbi kijárat az Indira Gandhi utca felé lehetne, ami alig kétszáz-kétszázötven méterre található, de nincs út. Úgyhogy el kell mennünk egészen az új felüljáróig, le kell fordulni a Petar Popović Ago utcába, és a Szerb soron a Sétaerdő mellett tudunk elmenni a központig, ami óriási kerülőt jelent – tudtuk meg Osztrogonác Viktortól.

A polgárok petícióval fordultak az önkormányzathoz, amit Kern Imre alpolgármesternek adtak át.

– Azt a választ kaptuk, hogy a munkálatok idején gyalogosan szabadon közlekedhetünk, de utat majd csak azután építenek, ha befejezték a vasutat és felépült a védőkerítés. Tehát nem tudni, hogy mikor. A petíciót ötvenen írtuk alá, az utcából mindenki. Az alpolgármesteren kívül a kivitelezőkhöz, az Építésügyi Minisztériumhoz, a vasúti társasághoz, Stevan Bakić polgármesterhez, Pásztor Bálinthoz, a városi képviselő-testület elnökéhez, a városrendezési közvállalathoz és a sajtóhoz is fordultunk, de Kern Imrét kivéve senki sem válaszolt – mondta Osztrogonác.

Könnyen meg lehetne oldani az itt lakók problémáját

Az egyik lakos elmondta, az utcában van egy elhagyatott telek, amelynek tudják ugyan, hogy ki a tulajdonosa, de már régóta nem látták. A tulajdonos már huzamosabb ideje nem tartja karban, így azt benőtte a gaz és az aljnövényzet. A telek felett villanyvezetékek húzódnak, az egyik vihar során a szél rövidzárlatot okozott és a telken tűz keletkezett. A terület viszont a tűzoltók számára megközelíthetetlen volt, ezért az utcabeliek maguk fékezték meg a lángokat, hogy azok ne terjedjenek át a közeli házakra.

– Ha azt a telket a város kitakarítaná, akkor a lakosoknak azonnal szabad kijáratuk lenne a Jókai Mór utcán keresztül a város felé, és ezzel nagyon egyszerűen megoldódna az ott élők problémája – mondta ez a lakos. Egy másik polgár elmondása szerint az a telek valamikor be sem volt bekerítve, régebben utcaként, azaz kijáratként használták, ami szerinte most is lehetséges lenne.

„Már az udvaromban zajlik a vasútépítés”

A Koszovó utca lakói közül a 71-es házszám alatt élő Ljiljana Ristić járt a legrosszabbul, ugyanis amellett, hogy a többiekéhez hasonlóan az ingatlanát elzárták a külvilágtól, a munkálatok már az udvarában folynak. Erről meg sem kérdezték, ő nem is hagyta ezt jóvá, sőt ez már a lakóingatlanjában is helyrehozhatatlan károkat okozott.

Ristić ügyvédje, Gros Iva elmondta: a vasútépítés miatt ügyfele ingatlanjának egy részét már három évvel ezelőtt kisajátították.

– A kisajátított részen keresztül nem tudja megközelíteni az ingatlanát, vagyis nincs kijárata a közterületre, de a Koszovó utca lakosai zömének ugyanígy nincs. Az ő esete annyiban különleges, hogy mi kérvényeztük, sajátítsák ki a teljes ingatlanát arra a körülményre való tekintettel, hogy nem tudja megközelíteni a saját házát. Ezt első fokon elutasították, másodfokon pedig már több mint nyolc hónapja várakozunk, még nem született döntés. Időközben az udvarába a beleegyezése, illetve bármilyen eljárás lefolytatása nélkül egy villanyoszlopot állítottak fel. Amikor emiatt a Szerbiai Villanygazdasághoz (EPS) fordultunk, ők elhatárolódtak bármiféle felelősségvállalástól, mondván: ők jóváhagyást adtak a vasúti társaságnak, hogy a saját igényei szerint alvállalkozókat alkalmazzon, akik kiépítik a vasút részére szükséges elektromos hálózatot. Felkértünk egy földmérőt is, hogy vizsgálja meg, vajon a munkálatok során bementek-e az ügyfelem magánterületére. A földmérő cölöpöket tett le, és jól látható, hogy a munkálatokkal behatoltak a telekre. Átmeneti intézkedésként azt követeltük, hogy függesszék fel a munkálatokat mindaddig, amíg megszületik a másodfokú döntés, mivel fennáll a veszély, hogy helyrehozhatatlan kár keletkezik, de lényegében az már be is következett – magyarázta az ügyvédnő.

Gros Iva hozzátette, arra a felvetésre, hogy hogyan közelítsék meg saját házaikat a Koszovó utca lakosai, a vasúti társaság illetékesei annyit válaszoltak, hogy létezik egy tervdokumentáció, ami előirányozza, hogy a Koszovó utcában – állításuk szerint – egy három méter széles aszfaltút épül.

– A tervdokumentáció azonban csak egy ötlet szintjén létező projektum. Az, hogy ez megvalósul-e és milyen módon, már kérdéses. Másrészt viszont ez a majdani három méteres aszfaltút melletti gyalogjárda már egyáltalán nincs előirányozva, tehát egy esetleges kocsiút sem tenné lehetővé, hogy a Koszovó utca lakosai, mindenekelőtt Ljiljana Ristić bármiféle kijáratot kapjanak a közterülethez – húzta alá az ügyvéd.

Ljiljana Ristić is megpróbált az illetékesekkel tárgyalni, de senki sem volt hajlandó meghallgatni.

– Csak annyit mondtak, hogy egy nap lesz majd itt egy út. Amint láthatják, engem ide betemettek, ástak egy árkot, amiben nagy mennyiségű víz jön össze. Ha azt egyszer betemetik, akkor az udvaromat elönti a víz. Feljebb van két ház, amit kisajátítottak, de az enyémet és a szomszédasszonyomét már nem, pedig a legtöbb munkálatot épp előttünk végzik, és egyértelműen útban vagyunk nekik. Amikor a kamionok fordulnak, kimozdítják a kerítésoszlopomat is. Az említett árokból a házam elé pumpálják a vizet – panaszolta Ristić.

Maga sem érti, hogy miért, de az illetékesek úgy voltak vele, hogy nem szükséges a maradék ingatlanát kisajátítani.

– Ez egy régebbi ház, erre volt pénzem. A munkálatoktól lassan tönkremegy, már kezdett repedezni a plafon és ha egyszer feljön az udvaromba a víz, akkor nem tudom, mi lesz a házzal. Aggódok, szeretnék élni a jogaimmal, hogy végre valaki meghallgasson és reálisan megnézze valaki az itt előállt helyzetet – panaszolta Ljiljana Ristić.

Az illetékesek a sajtónak sem hajlandók érdemben válaszolni

Az ügy kapcsán a Szabad Magyar Szó és a Magločistač portál szerkesztősége közösen fordult kérdésekkel a szabadkai városvezetéshez, a vasúti társasághoz, a Szerbiai Villanygazdasághoz és a tartományi jogvédőhöz.

A Szerbiai Villanygazdaság a magántelepre engedély nélkül felállított villanyoszloppal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a szabadkai Alapfokú Bíróság elutasította Ljiljana Ristić keresetét azzal az indoklással, hogy nincs törvényes lehetőség kártérítés kifizetésére.

A szabadkai önkormányzattól kapott válaszban leírták, hogy a Koszovó utca szóban forgó része a Szerb Köztársaság tulajdonában van, afelett pedig a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra vállalat rendelkezik. A válaszban továbbá azt írják, hogy Ljiljana Ristić problémájával kapcsolatos kérdésünkre nem tudnak választ adni, mert a kérdésből nem tudják megállapítani, hogy pontosan melyik parcelláról van szó. Az önkormányzat válasza azzal zárul, hogy Szabadka Város egyébként sem illetékes a Belgrád–Szabadka vasútépítés korszerűsítésében, és azt tanácsolják, hogy forduljunk a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra vállalathoz.

A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra azonban a megadott határidőig semmilyen módon nem reagált megkeresésünkre.

A történtekről a tartományi ombudsman véleményét is kikértük, aki válaszában azt írta, hogy a jogvédő a közigazgatási intézmények munkáját vizsgálja az emberi jogok, a törvényesség és szabályosság tekintetében, és a polgárok jogait védi az önkormányzatok vagy tartományi szervek részéről történő esetleges jogsértések esetén, ezért az említett ügyben az ombudsman nem illetékes.

A Szabad Magyar Szót leszámítva a Magločistač portál írt a történtekről, méghozzá külön cikkben Ljiljana Ristić gondjairól, illetve a Koszovó utca lakosait érintő problémákról. Tudomásunk szerint a többi médium egyelőre nem foglalkozott a témával.

Ez volt valamikor a Koszovó utca. A kép jobb alsó sarkában látható Ljiljana Ristić udvarának a széle, ahonnan nincs semmiféle kijárása a közterületre, ám a munkálatok már bőven az ő magánterületén belül vannak (Fotó: Tóth Imre)