Minek tudható be a hőszivattyúk folyamatosan növekvő népszerűsége akár a háztartások, akár az egyéb ingatlantulajdonosok körében? Hogyan is épül fel egyáltalán egy ilyen szerkezet, és milyen hasznossággal bírhat egy ingatlan energiaszükségletének megteremtésére nézve? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána máris a bejegyzésben.
Lényegét tekintve egész pontosan minek felelnek meg a hőszivattyúk?
Egy speciális rendszer, amely képes a földben, talajvízben és a levegőben rejtőző természetes energia hasznosítására. Főként ezért olyannyira népszerűek – többek között – a Wagner Solar Hungária hőszivattyúi.
Tudni érdemes, hogy a modern fűtési és melegvíz-előállítási opciók közül a leggazdaságosabb, leghatékonyabb, leginkább környezettudatos technológiáról van szó. Sokat nyer bármely ingatlan, ahol sikeresen telepítik.
Beszédes adat, hogy egy, az ingatlan igényeihez mérten telepített hőszivattyú a kívánt energiamennyiség akár 75 százalékát is fedezni tudja. Mindezt a talajból teljesen ingyenesen, ennek köszönhetően csakis a maradék 25 százalékot szükséges elektromos árammal pótolni.
Hogyan épül fel egy hőszivattyú?
Tényleg úgy érdemes elképzelni a felépítést, mint egy körforgásos rendszert. Ennek egyik oldalán található az úgynevezett elpárologtató. Funkcióját tekintve ez tölti be a kulcsfontosságú hőforrás szerepét.
A rendszer közepén egy kompresszor működik. Ahogyan azt sejteni is lehet, funkcióját tekintve az elektromos áram rásegítését szolgálja ki. Míg a rendszer másik oldalán a kondenzátor funkcionál olyan formában, hogy a fűtési oldalnak adja le az energiát.
Lényeges szerepe van még az expanziós szelepnek is a működés szempontjából. Merthogy egyrészt a kondenzátorból érkező meleg vizet hűti le. Másrészt, ezt követően visszajuttatja azt az elpárologtatóba.
Miként valósul meg a hőszivattyú működésének folyamata?
Első lépésként a mechanizmus az elpárologtatón keresztül környezeti hőt vesz fel. Ez történhet a talajból, vízből, illetve a levegőből is. Majd ezt a hőt magasabb hőmérsékleten elpárologtatja, amely ennek köszönhetően gáz halmazállapotúvá alakul át.
Utána következik a kompresszor. Úgy, hogy villamos energia felhasználásával a képződő párát sűríti. A folyamat hatására a gázmolekulák egymáshoz szorulnak, növekszik a nyomás, és hőmérséklet-növekedés következik be.
Az így létrejött hőt a rendszer a kondenzátorhoz közvetíti, ahol a gáz a hőt a fűtési rendszernek közvetíti. Bekövetkezik a kicsapódás, az eredmény pedig meleg víz formájában távozik, akár 35-40 fokot is elérhet ezen a ponton a fűtővíz. Lezárásként pedig az eltávozott meleg víz az expanziós szelepen keresztül lehűl, hogy aztán az elpárologtatóba kerüljön, a folyamat pedig újból kezdetét vegye a nulladik pontról.
