A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal, így foglalja össze nagy riportjában röviden a probléma lényegét a Telex.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítéséről még 2014-ben döntött a kormány, és 2015-ben meg is egyeztek a részletekről a kínai és a szerb vezetéssel. A kivitelezési szerződést azonban csak négy évvel később, 2019-ben kötötték meg.
A vonalat úgy tervezték meg, hogy a személyvonatok 160 kilométer/órával tudjanak menni, amihez az európai uniós szabványok szerinti, úgynevezett ETCS vonatbefolyásoló rendszerre és az EU-s elvárásoknak megfelelően tanúsított biztosítóberendezésekre van szükség. A kivitelezők keresésénél felmerült, hogy erre a feladatra egy ebben gyakorlattal rendelkező (nyugati) céget kérjenek fel, de végül ezt elvetették, és úgy tudni, saját erőből próbálnak nekifutni a feladatnak.
Mi az a vonatbefolyásoló és biztosítóberendezés?
Ezek olyan rendszerek, amik a közlekedő vonatoknak adott jelzésekkel felügyelik és biztosítják a vasúti közlekedést. Céljuk, hogy elkerüljék a vonatbaleseteket, gázolásokat, kisiklásokat. Az egységes európai vonatbefolyásolásai szabványrendszert hívják ETCS-nek (European Train Control System).
A vasútvonalat az eredeti szerződés szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló RM International Zrt. és két kínai cég konzorciuma építi, a pályaépítést alvállalkozóként a szintén Mészáros-tulajdonban lévő V-Híd végzi. A kínai és a magyar cégcsoport és kapcsolt vállalkozásai közül viszont egyik sem képes az ETCS-rendszer minden elemének telepítésére.
A kínaiak sokáig valamiért azt képzelték, hogy használhatják majd az EU-s szabványoknak nem megfelelő kínai technológiájukat. Mivel ez a kínaiak problémája volt, Mészárosék állítólag sokáig igyekeztek nem tudomást venni róla, mostanra viszont már olyan állapotba került az építkezés, hogy erre záros határidőn belül megoldást kellene találni, írja riportjában a Telex.
Ebben a helyzetben a magyar kormánynak két lehetősége van. Andó Gergely szerint az egyik ilyen, hogy egyáltalán nem építenek az EU-s szabványoknak megfelelő vonatbefolyásoló rendszert. Ebben az esetben a vonatok a tervezett 160 helyett csak 100 kilométer/órával tudnak majd közlekedni, és a forgalomszervezést is 20. századi technológiával, sokkal több dolgozóval kell majd megoldani.
A lassabb haladás a tehervonatoknál nem akkora probléma, mert azok ritkán mennek 100-nál gyorsabban, és a vasútvonal menti települések lakosságát sem fogja várhatóan annyira zavarni a 10-20 perccel hosszabb menetidő. Főleg, hogy az így is kevesebb lesz az átépítés előttinél, amikor a pálya elég nagy részén már csak 60-nal mehettek a vonatok.
Ebben az esetben viszont százmilliárdokból fog elkészülni egy olyan vasútvonal, amin európai mércével nevetségesen lassan lehet majd utazni.
A biztosítóberendezések ügye régóta egyre nagyobb feszültséget okoz a kínaiak és a magyarok között. Azt, hogy ez pontosan meddig fajult, nem tudtuk több, egymástól független forrásból megerősíteni, de a VSquare szerint a kínaiak mára leállították az építkezés finanszírozását, és a kínai szakemberek is felhagytak a munkával. (Az építkezést 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalékban magyar állami pénzből finanszírozzák, így a kínai finanszírozás felfüggesztése nagy érvágás lenne.)
A kínai és a magyar fél közötti konfliktus nem meglepő módon diplomáciai szintig jutott, de a jelek szerint azt alacsonyabb szinteken nem sikerült rendezni. Szintén a VSquare szerint Orbán Viktor októberben többek között azért utazik személyesen az Egy övezet, egy út kezdeményezés Kínában tartott konferenciájára, hogy ott felsőbb szinteken rendezze az ügyet.
A teljes riportot itt olvashatja.
A szerbiai oldalon zavartalanul halad az építkezés (Szabad Magyar Szó)
