A szerbiai munkaerőpiac nem tudja majd kielégíteni az elkövetkező évek olyan nagy beruházásait, mint a nemzeti stadion, az új belgrádi vásár vagy az EXPO 2027 kiállítás infrastruktúrájának a megépítése, amire az állam – főleg hitelből – 12 milliárd eurót fog elkölteni – írja a Biznis i finansije magazin.
A munkaerőhiányt külföldiekkel oldja meg az állam, miután megkönnyítette a munkavállalási engedélyek megszerzését. Ennek köszönhetően 2022-ben 35 ezer külföldi munkás dolgozhatott legálisan az országban, és a becslések szerint ez az szám az idén meg fog duplázódni. A legtöbb külföldit az építőiparban alkalmazzák, ahol a 17 ezer munkás harmada külföldi. A mezőgazdaságban is sokan dolgoznak, de ezek az idénymunkások gyakran nincsenek hivatalosan bejelentve.
„Korábban sokan jöttek Boszniából és Montenegróból de már egy ideje főleg Délkelet-Ázsiából: Indiából, Pakisztánból, Bangladesből, Sri Lankáról, a Fülöp-szigetekről érkeznek a legtöbben” – nyilatkozta Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora, aki szerint a velük kapcsolatos tapasztalatok vegyesek: vannak közöttük megbízhatatlanok, másokat viszont keményen kihasználnak.
„Szerbia évente 50 ezer potenciális munkavállalót veszít el, mert 120 ezer 65 év feletti megy el nyugdíjba, miközben mindössze 70 ezer 20 év körüli kerül ki a munkaerőpiacra. Ráaásul sokan mennek el Nyugatra” – mondja a professzor.
Saša Torlaković, az építőipari munkások szakszervezeti elnöke szerint nagy gondot jelent a külföldiek miatti dömpingár. „Minden az ismert rendszer szerint működik. Hitelt vesznek fel egy külföldi banktól, amelyik a saját cégét hozza el fővállalkozónak, akinek hazai alvállalkozók dolgoznak. A hazai építőipari cégek is képesek erre a beruházási ciklusra, és akkor a hazai munkásoknak jutna ez a pénz” – mondja.
Illusztráció: 021.rs
