Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Koszovó és Szerbia között, miután a múlt héten harminc szerb fegyveres és koszovói rendőrök között tűzharc alakult ki az észak-koszovói Banjska településen. A felek egymást hibáztatják az esetért, emellett azzal vádolják egymást, ők felelősek a helyzet eszkalációjáért. Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint Aleksandar Vučić háborút akar a két ország között, akit az egykori véres diktátorhoz, Slobodan Miloševičhez hasonlított- vázolta a helyzetet átfogó cikkében az Index.hu, amely egy magyar Balkán-szakértő véleményét is kikérte a történtekről.

Interjút adott az Al Jazeera balkáni szerkesztőségének Albin Kurti, aki szerint a múlt heti támadásról (amikor harminc szerb fegyveres tüzet nyitott Banjska – Banjskë – településen a koszovói rendőrökre, ami egy rendőr mellett három támadó halálát is okozta) a szerb vezetésnek is tudnia kellett és azt valójában maga Vučić rendelte el.

Kurti szerint a szerbek célja, hogy Koszovót az 1990-es évekbeli délszláv háborúhoz hasonló állapotba rángassák vissza. Emellett a jelenlegi szerb elnököt a népirtással megvádolt egykori jugoszláv diktátorhoz, Slobodan Miloševićhez, míg a Szerb Lista alelnökét Željko Ražnatović Arkanhoz hasonlította. Azok számára, akik nincsenek tisztában az 1990-es évek viszonyaival, Kurti korszerűbb hasonlattal is szolgált, a szerb elnököt „kis-Putyinnak”, míg Milan Radoičićot „kis-Prigozsinnak” nevezve.

Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója az Indexnek elmondta, hogy a koszovói Szerb Lista ugyan Vučić parancsaira cselekszik, ugyanakkor a mostani esetnél kizárható, hogy azt a szerb elnök szerette volna, ahogy a háborút is valószínűtlennek tartja.

Vučić nem akar háborút, viszont érdeke az instabil helyzet és a status quo fenntartása Észak-Koszovóban. Vučićnak nagyon jó az politikailag, ha a koszovói helyzet nem rendeződik – fogalmazott Németh, majd kifejtette, Szerbiának katonailag, gazdaságilag és politikailag sem érné meg egy háború.

„Koszovó biztonságáért ilyen esetben a KFOR, azaz a NATO felel, ha háború lenne, akkor a szerb alakulatokkal szemben a NATO sorakozna fel” – emlékeztetett a Balkán-szakértő, aki hozzátette, egy háború mindkét ország nemzetközi elszigetelődésével járna, így abban Koszovó sem érdekelt, ráadásul azt egyik ország lakossága sem támogatná.

Annak ellenére, hogy a támadásra a szerb nacionalisták felkészültek – azaz valami céljuk lehetett –, az ambivalens módon épp Kurtinak és Koszovónak jön kapóra, a támadás miatt ugyanis Koszovó felé billenhet a két ország közötti dialógusban az eddig a szerbek felé lejtő mérleg.

Emiatt is látja úgy Németh, hogy a múlt heti (bajskai) lövöldözés körül jelenleg sokkal több a kérdés, mint a válasz, hiszen ha az valóban Szerbia által előre eltervezett akció lett volna, akkor nem volt jól megszervezve. Így szerinte az eset magát Vučićot is meglepetésként érhette.

Az Észak-Koszovóban működő szerb paramilitáris alakulatok már készülhettek valamire, hiszen rengeteg lőszert és fegyvert találtak náluk a hatóságok, de az, hogy pont múlt hét vasárnap történjen valami, az a véletlen műve lehetett. Elképzelhető, hogy lebuktak, és akkor már nem volt visszaút – véli az MKI kutatója, aki megjegyezte, hogy az események ennél rosszabbul is alakulhattak volna, ha például a koszovói rendőrök a kolostorba behatolnak, és a fegyveres támadókon kívül a kolostorban tartózkodó ártatlan szerb civilekkel szemben is felléptek volna.

Németh úgy látja, Kurti kijelentéseit – a háborús fenyegetettség, a 90-es évekre való utalás, a koszovói helyzet ukrajnai háborúval való párhuzamba állítása – nem a koszovói állampolgároknak és a szerbeknek, hanem elsősorban az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak címezte: a miniszterelnök ezekkel az analógiákkal próbálja emlékeztetni a nyugati országokat a helyzet súlyosságára, emellett próbálja aláásni Szerbia hitelességét és azt az eddigi nézetet, miszerint a Balkán stabilizátora Szerbia lenne.

Németh úgy látja, a banjskai eset sorsfordító lehet a Belgrád-Pristina közötti dialógusban, illetve a két ország nemzetközi megítélésében is.

Ezzel Pristina kismértékben ugyan, de saját javára fordíthatja a dialógus menetét, ugyanakkor, mint arra emlékeztetett, a dialógus már évek óta nem a felek közötti kapcsolatok normalizálását, hanem az aktuális válsághelyzetek deeszkalálását célozza.

Azonban mindezek ellenére a Balkán-szakértő nem vár áttörést az elkövetkezendő hónapokban ezeken a tárgyalásokon: politikailag valamennyire mindkét fél számára megfelel a jelenlegi status quo, emellett a jövő évi szerb, európai parlamenti és amerikai választások miatt a feleknek nem lesz idejük és erőforrásuk a kérdéssel foglalkozni.

Ha az elkövetkezendő hetekben nem történik valamilyen előrelépés a deeszkalációs folyamatokban, akkor 2024 változatlan lesz, és sajnos hasonló cselekményekre számítani kell – összegezte gondolatait Németh Ferenc, aki szerint érdemes lesz figyelni, hogy az eseményekre a nyugati országok, illetve a szerb vezetés hogyan reagál: szankcionálják-e Szerbiát, illetve Vučić mit tesz majd a Szerb Listával és annak a mostani eset szervezését felvállaló alelnökével, mivel a lövöldözés sem a szerb elnökre, sem pedig a koszovói szerb pártra nem vet jó fényt.

Koszovói rendőrök őrködnek az észak-koszovói Banjska falu bejárata körül 2023. szeptember 25-én
Forrás: AFP/Armend NIMANI