Szerdán volt a turizmus világnapja, ebből az alkalomból tette közzé az UNESCO a világörökségi listára bekerülő új helyszíneket. Sem Szerbia, sem Magyarország nem kapott újabb elismerést, de a közelünkben akadnak érdekes „nyertesek”.
A világörökségi listára felkerülni hatalmas dicsőség egy országnak, városnak, hiszen utána kiemelt figyelmet kap minden téren, a kultúra, idegenforgalom, rendezvényszervezés, műemlékvédelem mellett az ismertsége is megugrik, arról nem beszélve, hogy (nemzetközi) anyagi támogatásokban részesül az érintett helyszín.
Az UNESCO 1972-ben hívta életre azt a kezdeményezést, amelynek célja az emberiség kulturális és természeti örökségeinek megvédése volt. Korábban számos olyan épített vagy természeti örökség, műemlék semmisült meg háborúk, polgárháborúk, természeti katasztrófák vagy akár ember okozta beavatkotások, építkezés következtében, amelyek pótolhatatlanok és nemcsak egyetlen ország, hanem az egész világ veszteségei. Az UNESCO legfontosabb szakmai tanácsadója az ICOMOS, amely kimondottan a műemlékek védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet.
A világörökségi lista 1978-ban volt először hivatalos, azóta folyamatosan bővül, ma 1199 olyan örökség van, amely védettséget élvez.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy a javasolt helyszínek közül mi kerüljön fel a védettségi listára. Ez a rendezvény idén Szaúd-Arábiában, Rijadban volt. A listára a megszokottnál több, 42 helyszín került fel, ezek közül 33 épített örökség, 9 pedig természeti.
A listán érdekességként felfedezhető Csehország, mert igen ritka, hogy egy kertészeti, agrárgazdasági tevékenység miatt átalakult tájat védettség alá vegyenek. Žatec és a Saaz-komló vidéke olyan kultúrtáji jellegzetesség, ahol a komló évszázadok óta tartó termesztése megváltoztatta és sajátossá tette a tájat, ezért most védettség alá vonták. A saaz egy kimondottan cseh nemesítésű komló fajta, 700 éve használják a sörfőzdék.
A csehországi Saaz komlóültetvény a tájba illeszkedve. UNESCO Világörökség 2023. (Fotó: Vaclav Mach/Shutterstock)
Ruanda azért figyelemre méltó, mert egy nemzeti parkjuk (mint természeti örökség) és a népirtások helyszínei (mint kulturális örökség) egyszerre kerültek a védett helyszínek közé.
A Nyamata Emlékhely egyik gyűjteménye Ruandában. UNESCO Világörökség 2023. (Fotó: Wikipedai)
A háború miatt nem meglepő, hogy Ukrajnából két helyszínt is beszavaztak az úgynevezett veszélyben lévő kategóriába, Kijevben a Szent Szófia Székesegyházat és Lvivben a történelmi belvárost ítélte úgy a bizottság, hogy komoly veszélyben vannak. A Szent Szófia már 1990 óta világörökségi helyszín, de a háború miatt most fokozott védelem alá vonták. A székesegyház a legrégebbi olyan kelet-szláv keresztény templom, amely teljes egészében fennmaradt.
A Szent Szófiát az isztambuli Hagia Szophia riválisának szánták. UNESCO Világörökség 2023. (Fotó: Wikipedia)
Szerbiát és Magyarországot nem érintik a változások, bár Budapest kapcsán meg kell jegyezni, hogy a budai várban végrehajtott megalomán kormányzati újjáépítések (nem felújítások) most már olyan mértékben kezdik megváltoztatni a városképet, hogy abba komolyan beleköthet a bíráló bizottság és elvehetik a védettséget a magyar fővárostól, amelynek 1987-ben azért adták meg a címet, mert az a világ egyik legszebb panorámáját nyújtó városa volt.
A Nyungwe Nemzeti Park Afrika legnagyobb hegyi erdője Ruandában. UNESCO Világörökség 2023. (Fotó: Wikipedia)
Táblázatba gyűjtöttük az új világörökségi helyszíneket:
Új világörökségi helyszínek UNESCO 2023
