Miután hétfőn bejelentették az orvosi-élettani Nobel-díj 2023-as győzteseit, köztük Karikó Katalint, kedden a fizikai kategória győztesének kihirdetésével folytatódott a sor. A fizikai Nobel-díjasok között újabb magyar születésű tudóst köszönthetünk Krausz Ferenc személyében. A magyar és osztrák állampolgársággal rendelkező kutató Németországban él, ahol a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként dolgozik. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is.
Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát. 2022-ben fizikai Wolf-díjat is kapott társaival az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért.
A 2023-as fizikai Nobel-díjakon Pierre Agostini, az amerikai Ohio Állami Egyetem fizikaprofesszora és Anne L’Huillier, a svéd Lundi Egyetem kutatója osztozik Krausszal, és a hivatalos indoklás szerint „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” jártak az idei díjak.
Karikó Katalinék orvosi Nobel-díjának hétfői és a fizikai díjazottak mai bejelentése után holnap a kémiai tudományok terén elért kimagasló teljesítményt ismerik majd el. A kihirdetések csütörtökön az irodalmi, pénteken a béke Nobel-díjjal folytatódnak. Egy hét múlva pedig kiderül, ki kapja a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amit 1969 óta ítélnek oda.
A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló hozta létre, aki hagyatékát az emberiségnek legnagyobb hasznot hozó kutatók elismerésére ajánlotta fel. Az első díjakat halála után hat évvel, 1901-ben adták át. A díjazottak az elismerést idén is december 10-én, Nobel halálának évfordulóján vehetik majd át; a nyertesek jutalma az arany Nobel-díj medál és Nobel-díj diploma mellett 11 millió svéd korona, ami nagyjából 369 millió forintnak felel meg-foglalta össze a Quibit.
Wikipedia
