A Polgári Vajdaság (Građanska Vojvodina ) koalíció arra emlékezteti a közvéleményt, hogy 35 évvel ezelőtt ezen a napon Slobodan Milošević rezsimje erőszakkal, utcai puccsal, alkotmányellenes módon szüntette meg Vajdaság autonómiáját. Ennek következménye pedig az lett, hogy a tartomány anyagilag és erkölcsileg is teljesen tönkrement, írja közleményében a koalíció.
Nagyon gyorsan kiderült, hogy a nagyszerb politikának Vajdaság csak az első áldozat volt, de ezen a „bemutató gyakorlaton” vettek kezdetét a közös ország elleni államcsíny.
Mint a Polgári Vajdaság írja, Vajdaság, majd Koszovó autonómiájának teljes megszüntetését követően Slobodan Milošević a többi köztársaságra is megpróbálta ráerőltetni akaratát, ami végül Jugoszlávia véres széthullását eredményezte.
A vajdasági autonómia eltiprását az 1990-es alkotmánnyal szentesítették, és onnantól kezdve a tartomány semmilyen felhatalmazással sem rendelkezett. Az 1990-es szerbiai alkotmány volt egyébként az első szecesszionista alkotmány Jugoszláviában.
Vajdaság, de a posztjugoszláv térség jelentős része még ma is a hegemonista szerb politika következményeit szenvedi, amely továbbra is domináns, és ami például a Bosznia, a Montenegró, vagy Koszovó iránti viselkedésben érhető tetten, valamint Vajdaság elszerbesítésében, amelynek soknemzetiségű mivolta számára egy nacionalista, központosított állam semmilyen perspektívát sem biztosít.
A jelenleg hatályos 2006-os szerb alkotmány értelmében – amelyet az állítólag európai és demokratikus irányultságú pártok is megszavaztak – Vajdaságnak mindössze annyi felhatalmazás jutott, hogy maga dönthet szimbólumairól.
A joghurt forradalom első harcosai először is a gazdag vajdasági alapokat fosztották ki, majd a gazdaságot, az egészségügyet és az oktatás, és mindez Milošević és holdudvarának zsebébe vándorolt, illetve a háborúkat pénzelték belőle. Ugyanúgy, ahogyan egyébként 1918-ban is bántak a hadizsákmánnyal.
Vajdaság az elmúlt 35 évben annyira elszegényedett, hogy már nemcsak másokon, de önmagán se tud segíteni. A vajdasági városok, amelyekben egykor pezsgő élet folyt, ma többnyire kihaltak és elhagyatottak, gazdaságukat pedig tönkretették.
A gazdasági és más gazdasági előnyök helyett, amit az 1974-es alkotmány jelentett Vajdaság számára, a mostani autonómia csak gyakorlópályaként szolgál a nacionalista frusztrációk kiéléséhez, írja a koalíció.
Közleményükben rámutatnak, hogy a fiatalabb generáció tagjai sajnos nem emlékezhetnek arra a jólétre, ami Vajdaságot valamikor jellemezte, a közép- és idősebb generáció pedig ugyan emlékeznek rá, de az „Isten adta, Isten elvette” átok alatt élnek, és erre figyelmeztetik őket a tönkretett termelőszövetkezetek és valamikori gyáróriások maradványai is.
A vajdasági „fotelfoglalók” és „szeparatisták” elleni küzdelem zászlaja alatt Vajdaságtól nemcsak anyagi javait orozták el, hanem azt a civilizációs örökségét is, amelyről Vajdaság felismerhető volt – írja a sajtóhoz eljuttatott közleményében a Polgári Vajdaság koalíció.
A Polgári Vajdaságot a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete, a Regionalizmus Központ, a Polgári Akció, a Vajdasági Zöld Háló, a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság, az Interkulturális Kommunikációs Központ, a Vajdasági Polgári Központ és a Polgári Értékek Központja alkotja.
