Egy háború sosem segíti a világgazdaság normális működését, és nincs ez másképp most sem. Bár Izrael nem jelentős olajexportőr, a háború sújtotta térség túl közel van a Közel-Kelet gazdag olajmezőihez – ez a fő indoka annak, hogy az elmúlt hetek visszaesése után ismét nő az olaj ára. Mindennek a következménye: csak hétfőn több mint 3-5 százalékot drágultak a jegyzések.
Mivel az izraeli kormány hosszú és nehéz háborúra figyelmeztet, sokan félnek attól, hogy Iránt is bevonhatják a konfliktusba
– fogalmazta meg másképp a CNN híradása szerint Susannah Streeter, a Hargreaves Landsdown pénz- és piacpolitikai vezetője. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a Hamász azt mondta a BBC-nek, az iráni állam segítette őket, ezt Teherán tagadta, ám az iráni vezető pozitívan beszélt a palesztin támadásról. Márpedig ha Izrael úgy gondolja, hogy Irán is segítette a Hamászt, akkor könnyen elképzelhető, hogy támadást indít annak fő bevételi forrása, az olajkitermelés ellen.
Az elmúlt hetekben amúgy éppen megfordult a korábbi drágulás és csökkent az olaj ára, márpedig azért mert váratlanul több olajtermelő ország megemelte termelését-emlékeztet a Hvg. A kínálat bővülése azokat a híreket követte, hogy tovább gyengélkedik a kínai gazdaság, illetve az infláció miatt lassabb lesz a gazdasági a kilábalás az USA-ban és az EU-ban – ezek együtt, azaz a fogyasztás várható csökkenése és a termelés növekedése pedig lenyomták az árakat.
Most azonban hasonlót látunk, mint amikor kitört az ukrán–orosz háború, egyelőre senki sem tudja, meddig tarthat a konfliktus, milyen következményei lehetnek, ezek pedig felfelé nyomják az árat.
Az olaj ára azért is csökkent az elmúlt időszakban, mert a hírek szerint Szaúd-Arábia, az USA és Izrael közeledett egy megállapodáshoz, mely során a szaúdiak elismerték volna a zsidó állam létét. Ez, a háború kitörésével ismét kétségessé vált, és amúgy is sok elemző véli úgy, hogy létfontosságú lesz a jövő szempontjából az, hogy Szaúd-Arábia miként fog viszonyulni a mostani konfliktushoz. Bár az utóbbi években jelentősen nőtt az egyesült államokbeli, a dél-amerikai és a kanadai olajkitermelés, az még mindig meglehetősen távol van a Közel-Kelet jelentette lehetőségektől, így bármilyen konfliktus a térségben csak a bizonytalanságot növeli, amit ilyenkor mindig az árak megugrása követ – vonható le a végkövetkeztetést.
Arany, dollár – ha kitör bármilyen háború, járvány, azaz nő a bizonytalanság a világgazdaságban, biztosak lehetünk abban, hogy ennek a két „terméknek” az ára meg fog ugrani. Most is ezt látni: a hétfői kereskedelemben drágulni kezdett az arany ára, már több mint 1 százalékos pluszban van, így egy unciáért már 1851 dollár kellett adni. Bár az egy százalék nem tűnik vészes megugrásnak, meg kell említeni, hogy az arany ára az utóbbi hét hónapban folyamatosan csökkent, ennek vetett végett a mostani háború.
A Citi kommentárja szerint ez még csak a kezdet, szerintük az ár hamarosan elérheti az 1880 dolláros unciánkénti szintet is, ugyanakkor azt egyelőre nem tartják elképzelhetőnek, hogy a lélektani határnak tartott 1900 dolláros szintet is átüti az árfolyam. Hasonló a helyzet a dollárral is: mivel a befektetők még mindig a zöldhasút tartják a legbiztonságosabb valutának, veszik is, mint a cukrot, így az mind az euróval, mind a fonttal szemben erősödni tudott. Ugyanezt látjuk a másik biztonságos menedéknek számító japán jennél, amely, bár kisebb mértékben, mint a dollár, ugyancsak erősödni tudott a hétfői kereskedésben. A bizonytalanság a tőzsdei árfolyamoknak sem tett jót: bár a cikk írásának pillanatában a londoni már visszakapaszkodott enyhe pluszba, a párizsi, milánói és frankfurti tőzsde mind 0,5 és 1 százalék közötti mínuszt mutat, ahogy a budapesti tőzsde is vörösben áll.
