Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtöki ítélete kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát, amikor 2019-ben egy héttagú jemeni és egy háromtagú afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
A ferihegyi reptéren mindkét esetben a családok minden tagja menedékjogot kért. Azonban ahelyett, hogy tranzitzónába vitték volna őket, a hatóságok átkényszerítették a családokat Szerbiába, közölte a 444.hu.
A jemeni család 2019 áprilisában, az afganisztáni 2019 decemberében érkezett a ferihegyi reptérre. Jemenben polgárháború dúlt, a hatóságok nem működtek, az anya csak úgy tudott elmenekülni, hogy meghamisította az úti okmányaikat. (Később bűncselekmény hiányában az okirat-hamisítás miatt indított perben fel is mentette őket a magyar bíróság.)
„A legfiatalabb, a Magyarországra érkezésekor 11 éves gyermeket korábban Down-szindrómával diagnosztizáltak, és ez igen korán egyértelművé vált a magyar rendőröknek is. A másik pedig olyan egészségügyi ellátásra szorult, amit Jemenben már nem tudtak megadni neki” – olvasható a közleményben.
Az afgán családot 2019 decemberében tartóztatták fel Ferihegyen. Az anya egyik gyereke civil szervezet aktivistájaként küzdött a kényszerházasságok ellen és a nők jogaiért, ezért kellett menekülniük. Ők is csak hamis úti okmányokkal tudták csak elhagyni hazájukat, és őket is egy napon belül átdobták a szerb határon a magyar rendőrök. Ráadásul állításuk szerint a magyar rendőrök úgy vették őket rá az együttműködésre, hogy azt állították, egy menekülttáborba viszik őket.
Mivel a családok nem szabályosan léptek be Szerbiába, hetekig tartott, mire ott is menedékkérőkként tudták regisztrálni magukat, és minimális ellátáshoz jutottak. A családok Ausztriában, illetve Németországban kértek és kaptak védelmet.
A strasbourgi bíróság kimondta: a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött, ugyanis bármiféle indokolt határozat vagy jogorvoslati lehetőség nélkül került sor a Szerbiába toloncolásukra, mégpedig anélkül, hogy a kiutasítással szembeni érveiket kifejthették volna.
„Az különösen súlyossá teszi az állam magatartását, hogy a hatóságok azt sem mérték fel, a gyerekeket veszélyezteti-e a Szerbiába kényszerítésük” – írja közleményében a Helsinki.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította azt is, hogy a magyar hatóságok eljárása az embertelen, megalázó vagy kegyetlen bánásmód tilalmába is ütközött. Bár mindkét család menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, mégsem rakták őket a magyar tranzitzónák egyikébe sem. Akkor ugyanis értékelnie kellett volna a magyar hatóságoknak azt, hogy hozzáférnének-e a szerb menekültügyi rendszer védelméhez.
A Helsinki közleménye felidézi: 2020-ban az Európai Unió Bírósága már leszögezte, hogy a válogatás és jogorvoslat lehetősége nélküli „visszakényszerítés” ellentétes az uniós joggal, emellett számos strasbourgi döntés is kimondta, hogy a hazai hatósági gyakorlat a kollektív kiutasítás, valamint a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütközik. Ennek ellenére a magyar állam máig nem módosította a törvényt, és a rendőrök jelenleg is válogatás nélkül így járnak el a szabálytalanul az országba belépő külföldiekkel, így a menedékkérőkkel is.
