Túl hosszú tananyag, túl sok tantárgy, hosszú iskolában töltött napok –többek között ezekre a problémákra is rávilágítottak az elmúlt időszakban a felmérések. A tanmenetet nem szervezték át, az anyagot lerövidítették, így most sok az olyan tananyag, és fogalom, amelyben hiányzik a kontextus, és nem is kapcsolódik a való élethez – írta az Euronews Serbia.
Az általános- és középiskolásoknak a tanmenetben bár vannak hasonló anyagok és témák, ezek egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz, ráadásul gyakran a tanár ragaszkodik a saját tananyagához. Az eredmény az, hogy a tanulók csak az osztályzatért küzdenek, anélkül, hogy tudnák, hogyan lehet a tudást a való életben alkalmazni.
Az ötödiktől nyolcadik osztályos tanulók számára készült tankönyvek – biológia, történelem, kémia, földrajz – valamiféle statisztikai közlönyökké változtak. A tankönyvben egyes tematikák csak felsorolásra csökkentek, narratíva és történetmesélés nélkül. Például ha egy kontinenst lefednek, akkor felsorolják az országokat, és azon belül a fennsíkokat, hegyeket, síkságokat. Egyszerű felsorolásuk olyan, mintha egy statisztikai közlönyt olvasnánk, oldalanként 13- 15 szakkifejezéssel. Egy öt oldalas szöveg után, ahol 15 fogalom is van, ezt még egy felnőtt sem tudja megfelelően befogadni, főleg ha nincs semmilyen történet, vagy kontextus, ami ezeket a fogalmakat összekötné
– mondta Dušan Pavlović, az FPN professzora az Euronews Serbianak. Hozzátette, hogy megfigyelte a biológia tankönyveket is, mivel kíváncsi volt arra, hogy a mai lakosságot érintő betegségekről van-e benne szó, akár szív-akár cukorbetegségről beszélve.
Ismét azt tapasztaltam, hogy az ötödiktől nyolcadik osztályos tanulóknak szóló tankönyvekben nagy mennyiségű információ mellett nincs szó gyakorlati tudásról, vagy arról, hogy ezek a betegségek hogyan alakulnak ki
– mondta. Gyakran felteszik a kérdést a szülők és a szakértők azt, hogy hogyan lehetne csökkenteni a tananyagot, és hogyan lehetne olyan tudásra szert tenni, amelyet a való életben is használnak majd a diákok. Aleksandar Baucal, a Filozófia Kar professzora szerint először meg kell határozni, hogy mit kell tudniuk a gyerekeknek az általános és középiskola elvégzése után, és csak azután lehet kidolgozni a megfelelő tantervet és tankönyveket.
Ha olyan gyerekeket akarunk, akiknek nagy mennyiségű információt kell megjegyezniük, és akik nem értik az egyes információk célját, akkor a mostani tankönyvek kiváló eszközt jelentenek. Szerintem bárki, akit megkérdeznénk, azt mondaná, hogy nincs értelme annak, hogy a gyerekek sok, egymással össze nem függő tényt tudjanak fejből
– mondta Baucal, aki úgy véli, fontos, hogy a diákok ne csak tényeket tanuljanak, hanem azt a készséget is, hogy a megszerzett tudást alkalmazni is tudják.Hozzátette, hogy az aktuális eseményekről a tantárgyközi, tudományközi kommunikáció is fontos. Erre példaként a világjárványt hozta fel, amivel kapcsolatban a gyerekek tanulhattak volna több tantárgyon keresztül, azért, hogy jobban megértsék mi történik körülöttünk.
A szakértők azt szeretnék, ha a tantárgyak kapcsán a diákok egymással is beszélgetnének, valamint, hogy tankönyvet csak is egyetemi szakértők írhassanak, ami még közelebb hozná a diákokat ahhoz, hogy megértsék a tudományágat. Mint mondták, nagy hiba volt az is, hogy az oktatási rendszerből kihagyták az elsősegélynyújtást és a háztartástant. Ugyanis jelenleg a járművezetői vizsgát tevők között rosszul teljesítenek azok, akik elsősegélyből is vizsgáznak. Ugyanígy a diákok nem értik, hogy otthonukban mi tűzveszélyes, és mit kell tenni akkor, ha tűz üt ki.
